Bob Dent útikönyve ötvenhatról

– Rainer M. János történész ötvenhatos útikönyvnek nevezte könyvét. Egyetért vele?
– Részben igen, de azért ez jóval több. Eleinte úgy terveztem, zsebkönyvet írok minden helyszínről, olyan egyoldalnyi szöveggel. Hagyományos útikönyv, hiszen utcákat, tereket, épületeket mutat be, de kiderül, miért váltak fontossá éppen ötvenhatban.
– Angol újságíróként miért éppen ennek az időszaknak a történetét foglalta kötetbe?
– Mielőtt szabadúszó újságíróként Budapestre jöttem volna, Magyarországból csak az ötvenhatos történetet ismertem, nagyon érdekeltek a részletek, a helyszínek.
– Pontosan tudja, hányféleképpen értelmezik nálunk az akkori eseményeket. Ön milyen jelzőt társítana ötvenhathoz?
– Fontos eldönteni, mi zajlott akkoriban, de én nem vállalkozhattam erre. hiszen a könyvem nem tudományos értekezés. Én a helyszíneket igyekeztem vallatni, mert ezek pártpolitika mentesek, s rekonstruálni az eseményeket az egymásnak olykor ellentmondó vélemények tükrében is. Emlegetnek népfelkelést, ellenforradalmat, kommunistaellenes felkelést, antisztálinista felkelést, polgárháborút, munkásforradalmat, antiszemitizmus által kirobbantott mozgalmat. Új címkét találtam ki, a társadalmi robbanást, aminek nincs ideológiai tartalma. Érdekes, hogy újabban a különböző írásokban találkozom a „politikai robbanás” hasonlóan nyitott kifejezéssel.
– Említene ellentmondó vélekedéseket?
– Tény, hogy október 23-án a Bem téren volt az első tüntetés, de nem tudni, hogy ott mi történt, kik beszéltek és mit mondtak. Találtam szemtanúkat, de mást mondtak, mint az ott résztvevők bizonyos írott forrásokban állítottak. Bizonyos, hogy Veres Péter, az Írószövetség akkori elnöke ott felszólalt. Egyesek szerint felolvasta a szövetség hét pontját, mások úgy vélik, a diákok követeléseit kommentálta, megint mások úgy emlékeznek, a varsói eseményeket hozta példaként a magyarok elé.
– Miért csak budapesti helyszíneket vizslatott?
– Feldolgoztam volna más városok ötvenhatos történéseit is, hiszen fontos események fűződtek a Budapesten kívüli helyszínekhez is. Ez azonban több pénzt és időt igényelt volna.
– Egyszer megjegyezte, vannak kételyei azzal kapcsolatban, hogy némely politikusok szerint vannak átfedések 1956 és 1989-90 céljai között.
– Vannak átfedések, köztük a nemzeti függetlenség, a többpártrendszer, a szabad sajtó, a diktatúra elvetése, de a rendszerváltás időszaka egyszerre volt több és kevesebb is ötvenhatnál.
– Alapos kutatómunkája alapján feltételezhető, tudja a választ arra, miért ellentmondásos nálunk az ötvenhatos események minősítése. Húsz éve él nálunk, jól tájékozódhat 1956 megítélésének aktuálpolitikai mezőjén.
– Ne gondolja, hogy ez magyar sajátosság, másutt ugyanezt csinálják a történelemmel. Ennek oka lehet, hogy ötvenhatban káosz is volt, a felkelés spontán folyamatként zajlott, sok minden történt, nem meglepő az események különböző mai megítélése. A könyvem egyik olvasója például azzal hívott fel, hogy „ Ó, Mr. Dent, mit művelt maga? Ott sem volt!”...