Azték emberáldozatok

Amikor a spanyolok 1519-ben ide érkeztek, az Azték Birodalom Közép-Amerika legnagyobb és legerősebb állama volt. Fennhatósága a Mexikói-öböltől egészen a Csendes-óceánig húzódott, s mintegy tízmillió ember tartozott az uralma alá.Fővárosukat, Tenochtitlant egy tó közepére építették, ennek központjában pedig egy impozáns, tizenkét emeletes építmény, a Nagy Templom magasodott. Ez volt az egyetlen hely a birodalomban, ahol a hivatalos vallást gyakorolhatták. Az aztékok mélyen vallásosak voltak, papjaik a Nagy Templomban emberáldozatokat mutattak be, a szentély lépcsőit állandóan embervér szennyezte. A vér az ő felfogásuk szerint szentnek számított.
Az aztékok úgy hitték, áldozatot kell hozniuk azért, hogy a nap minden reggel felkeljen és este lenyugodjon, vagyis a földi élet fenntartásáért. Az 1519-ben ide érkező spanyol konkvisztádor, Hernando Cortez és kísérete nagy megrökönyödéssel fedezte fel, mi is valójában a Nagy Temlom igazi rendeltetése.
{p}Az 1487-es felszentelésről fennmaradt híradás különösen megrázta őket: a feljegyzések szerint az ünnepi alkalomból négy nap alatt mintegy húszezer embert vittek a városba, és szívüket az új oltáron tépték ki. Ez volt minden idők legirtóztatóbb szertartásos vérengzése, amelynek írásos nyoma maradt. De vajon valóban megtörtént ez a véres rituálé? Vagy a spanyolok csupán azért túlozták el az esemény méretét, hogy rossz fényben tüntessék fel az aztékokat, és igazolják birodalmuk elpusztítását?
Hernando Cortez háromszáz fős csapatával szerencsét próbálni indult Mexikóba. Hét hónapnyi vándorlás után egy tó partjára értek, ahol csodás látvány fogadta őket: az azték főváros, Tenochtitlan tárult eléjük. A távoli városból magasan kiemelkedett a tizenkét emeletes kőpiramis, a Nagy Templom. A spanyol csapat a várostól nem messze találkozott Montezumával, az aztékok királyával, aki elébük jött, hogy üdvözölje őket, és ajándékokat, aranyat és drága ékszereket adott nekik. Cortez ekkor át akarta ölelni Montezumát, azonban a király előkelőkből álló kísérete visszatartotta. Az ölelést nem tartották helyénvalónak, hiszen szemükben Montezuma az általuk ismert világ fő-fő hatalmassága volt.
{p}Hatalmas államszervezet állt fenn az óceán mindkét partján az akkori világban: a spanyolok Európa jelentős részét tartották kezükben, az aztékok Közép-Mexikó felett uralkodtak. A két civilizáció összeütközése végül, mint ismeretes, a spanyolok győzelmével végződött. A spanyol konkvisztádorok hadjárata törölte el az azték civilizációt a föld színéről, csak romhalmaz maradt utánuk.
Az aztékok hite szerint a Nagy Templom  kötötte össze az eget a földdel. A papok mindennap felvonultak a tetejére, és a napistennek, Huitzilopochtlinek áldoztak. Hernando Cortez volt az első európai, aki 1519-ben, 250 mérföldnyi út megtétele után betette lábát az azték fővárosba. A megszentelt területen emberi vér áztatta a köveket és testrészek hevertek mindenütt. A tenochtitlani Nagy Templom teljes joggal vált hírhedtté. Egyes becslések szerint a templom alatt található koponyák száma eléri a 136 ezret is.
Cortez egy héten belül foglyul ejtette Montezumát, majd a spanyolok 22 hónapnyi háborúskodást követően leverték az aztékokat, és keresztény hitre térítették őket. Az ősi Tenochtitlan helyén felépítették saját fővárosukat, Mexikóvárost. Az építkezéshez az ott talált köveket használták. A régészeknek nagy erőfeszítésébe került, hogy rekonstruálják Tenochtitlan valódi pompáját. 1978-as feltárását követően Eduardo Matos régész vezette a templommal kapcsolatos ásatásokat. Több réteget tártak fel, míg megtalálták az áldozati oltárokat.
{p}A Megoldatlan ügyek című tévéfilm korszerű eljárásokkal rekonstruálja a bámulatos templomot, amelyet ötszáz évvel ezelőtt a spanyol hódítók a földdel tettek egyenlővé. A műsor a spanyol hódítás előtti világot is bemutatja, azt a kort, amikor még az aztékok uralták az általuk ismert világ minden szegletét. Tenochtitlan, az egykori azték főváros fél évezrede virágzó, nyüzsgő nagyváros volt, kevés hozzá fogható akadt a Földön. A korszakból ránk maradt hat rajz és a Nagy Templom vázlatos leírása sem adhatja vissza az épület nagyszerűségét, mindenkit lenyűgözött, aki csak látta. A Megoldatlan ügyek című műsor műholdas helymeghatározás, tervezés és elektronikus eszközök segítségével, számítógépes grafikával mutatja be a templom pontos méreteit, arányait és szerkezetét. A film újra életre kelti az ősi várost, feleleveníti az ősi azték kultúrát. A templomot nemcsak emberáldozatok bemutatására használták. Anthony Aveni régész-csillagász új érvekkel támasztja alá, hogy a templom valójában tökéletesen pozicionált csillagvizsgáló is volt. A szakember bemutatja, hogy a templom miképpen szolgálta az időszámítást, hogyan adta meg az áldozati rituálék pontos idejét.