Iskander "szírrealizmusa"

"Szírrealista magyar fotósnak" Buda Ferenc költő nevezte el Bahget Iskandert, a szíriai származású fotóművészt, aki a hatvanas évek végén tanulni jött Magyarországra, aztán itt maradt.

KultúraBorzák Tibor2004. 07. 02. péntek2004. 07. 02.
Iskander "szírrealizmusa"


Sokáig nem is mert hazamenni, attól tartott, már a határon elkapják, merthogy többszörösen megsértette a szabályokat. Az állam pénzén tanult nálunk, s diplomásként nem tért vissza, ráadásul engedély nélkül vett el feleségül egy magyar lányt. Az évtizedek során Iskander úgy megszokta az itteni létet, hogy már nem is kívánkozik vissza az arab világba. Amikor alkalma volt huzamosabb ideig Algériában fotózni, honvágyat már Magyarország iránt érzett.

A művész családot alapított, műtermes lakást és pompás kertet épített Hetényegyházán. De gondolatai gyakran forognak tengerparti szülőhelye és népes családja körül. Először 1995-ben utazott el Szíriába, mert látni akarta az édesanyját... Ahogy fogytak a kilométerek, egyre jobban dobogott a szíve. Iskander máig zsigereiben őrzi a tengerparti naplementéket, amely sehol máshol nem szebb, mint az ő távoli falujában.
A hatvanéves, számos szakmai elismeréssel büszkélkedhető fotóművész most harmincöt év anyagából rendezett átfogó kiállítást a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban. Fekete-fehér szociofotói mellett láthatók íróportréi Illyés Gyulától Gion Nándoron át Faludy Györgyig.
Az alkotó közel hozza a távolságot: színes sivatagi tájképei, damaszkuszi életmozaikjai ugyanolyan szépek és valódiak, mint erdélyi, gemenci természetfotói.
A plakáton is szereplő Egy marék világ című, 1976-ban született fotója (egy tanya előtt álló kislány szorítja magához a vadvirágcsokrot) huszonöt évvel később újra elkészült ugyanazon a helyszínen. A kislány közben felnőtt, de a Kerekegyháza határában álló tanya és környéke nem sokat változott.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek