Író a csapatok előtt

Én nem tudtam, hogy Márai hazafi volt. Azt, hogy lokálpatrióta, azt igen. Elég hozzá elolvasni az Egy polgár vallomásait, süt belőle a szerző Kassa-szeretete. Pedig nem tesz mást, legalábbis az első részben, mint leírja gyermekkorát. Apját, a banktisztviselőt, anyját, az úriasszonyt, rokonságát, aztán a házat, ahol felnőtt, a várost. Boldogságos, gondtalan gyermekkor. Amit csak néhány pisztolylövés zavar meg. Az is a trónörökösre irányult valahol délen.
Azt is tudtam, hogy Márai világpolgár volt. Elég csak tovább olvasni a vallomásait.
Nyugatra indult, Lipcse, Párizs, London, Velence, Milánó, egyebek. Itt eltölt néhány hónapot, ott egy-két évet. Párizsra eredetileg három hetet szánt, lett belőle hat év. Közben felbukkan az életében egy-egy nő, aztán eltűnik, ír német és francia lapoknak, tudósít haza is. Miről? Amit éppen lát. Márai szemlélődik. Teheti, huszonéves, ha megszorul, apuka küld neki.
Álljunk csak itt meg egy pillanatra. Tehát, huszonéves. Ezerkilencszázban született, vagyis túl vagyunk az országcsonkításon. Márainak egy szava sincs erről a vallomásaiban. Úgy látszik, nem érintette meg különösebben. Rendben, mehetünk tovább.
{p}
Azt is tudtam, hogy Márai demokrata volt. Hogyne, különben el sem hagyta volna az országot. Pedig már közelebb volt az ötvenhez, mint a negyvenhez, ilyen korban még nehezebb új gyökeret ereszteni. Nem is sikerült neki igazából sehol, bele is keseredett. Tudta ő ezt előre, látott kivándorlót az életében addig is eleget, de mennie kellett. Mennie kellett, hiszen ha megállt az Oktogonon, egyszer azt látta, hogy a nyilasok flangálnak, aztán meg a kommunisták. Ez utóbbiak nem is percekig, látható volt, hiába percemberkék. Ment hát.
Szóval, mindez ismert volt számomra. De hogy hazafi lett volna?
Erre most kiad a Helikon egy könyvet, címe Ajándék a végzettől. Címlapján Horthy fehér lovon, éppen bevonul Kassára.
Eddig rendben, tömegével jönnek az ilyen könyvek. Hanem a szerző. A szerző Márai Sándor. Akkor tehát mégis? Alcím a belső oldalon: Felvidék és Erdély visszacsatolása.
Márai könyvet írt róla?
A rejtély hamar feloldódik, elég csak belelapozni a kötetbe. Az író 1937-től 1944-ig a Pesti Hírlap állandó külsős szerzőjeként több mint nyolcszáz cikket írt.
Ezekből válogatta ki Székely Ádám szerkesztő azt a nyolcvan-egynehányat, amelyben az említett témát taglalja. Felvidékről haditudósítóként, a csapatok előtt a fotósokkal, Erdélybe a protokollvonattal utazva.
Kicsinyke kitérő: vajon ma melyik befutott írónk szegődne el tudósítónak valamelyik laphoz? Félek a választól. Pedig nemcsak az újságok szegényebbek ettől, hanem az ódzkodók is. Nem is látok a mai magyar irodalomban Márai veretű nagyságot. Sem Kosztolányi, sem Móricz veretűt. Akiknek még nem derogált újságot is írni. (Kitérő vége.)
Márai ment, tudósított. Néha politizált is, értékelt, így utólag nézve telibe talált és vaskosakat tévedett. Meg szemlélődött, gondolkodott, emlékezett. A gyermekkorára. Kassára például. A házra, ahol lakott. A bolthajtásos szobákra, a kandalló tüzére. A Rozália és a Kálvária temetőre, ahol ősei nyugszanak. Mint a vallomásaiban. Báli meghívót kapott? Már kavarog is előtte a Schalk-ház összes terme. 1938-ban azonban más a karácsony, mint egyébkor. Ebben az évben a végzet ajándékkal lepte meg a nemzetet, Felvidék magyarlakta részeivel.
Az író emlékezik. Eperjesre, Rozsnyóra, Késmárkra. Mint akinek nem térkép a táj. Hanem az ifjúsága. Ahová húsz évig nem térhetett vissza.
Ugye érthető, hogy nem tud meghatódni Eduard Benesnek, Csehszlovákia elnökének a bánatán, amint könnyezve jelenti be országa szétesését?
Márai úgy ír újságot, hogy közben nem tesz mást, mint megírja szeretetét szülőföldje iránt.
Vagy hogy éppen ez a hiteles hazafiság? Azt hiszem.
Igen, Márai hazafi volt.
{p}
Sikerkönyvek
Néhány nappal az ünnepek előtt vevővel zsúfolásig megtelt könyvesboltokban lehetett járni. Felértékelődött az értékes olvasnivaló, sokan választottak irodalmi műveket, gyönyörű albumokat ajándékul. Információink szerint az emberek decemberben költik el egész évben könyvre szánt összegeik harminc százalékát.
Debrecen. A cívisváros Ady Endre könyvesboltjában megtudtuk, hogy legtöbben Mayer-Uehleke-Saum Kolostori gyógyítás című kötetét keresték, illetve Paulo Coelho A Piedra folyó partján, Böszörményi Gyula Gergő és a táltosviadal, Nyírő Gyula Halhatatlan élet, valamint Méhes György Gyöngyharmat Palkó című műve is az első öt leginkább keresett könyv között volt.
Szeged. Az Alexandra könyváruház karácsonyi sikerlistájának élére Dan Brown A Da Vinci-kód című vaskos kötete került. Ezután három magyar "sztárszerző" következik, Stahl Judit, Schobert Norbert és Vujity Tvrtko kiadványainak újabb részei, a Büntetlen örömök, A Norbi-titok II. és az Angyali történetek a pokolból az előző kötetekhez hasonló sikert ért el. Az albumok közül az Erdély száz csodája volt a favorit.
Eger. A hevesi megyeszékhely Alexandra könyvesboltjában a következő olvasnivalók voltak kapósak: Vujity Tvrtko: Angyali történetek a pokolból; Dan Brown: A Da Vinci-kód; Schäffer Erzsébet: Hol volt, hol nem volt; Agatha Christie: Három vak egér; Nemzeti parkok Magyarországon; Izgalmas kérdések - meglepő válaszok.
Székesfehérvár. A Rákóczi úti Skála Áruház Libri könyvesboltjában Stahl Judit új szakácskönyve volt a legnépszerűbb, utána Carmen Bin Laden A királyság titkai című művét vásárolták a legtöbben. Az élbolyba került Vujity Tvrtko Angyali történetek a pokolból és Dan Brown A Da Vinci-kód című alkotása is.