Iránytű

Színház
Igazi ritkaságot kínál a kecskeméti Katona József Színház, mely gyors egymásutánban kétszer is a népszerű XIX. századi szerző, Eugčne Scribe darabját tűzte műsorára. Elsőként a Kamaraszínházban az Adrienne, avagy a por művészete című, kevésbé ismert és keveset játszott drámát mutatták be Zsótér Sándor rendezésében, a címszerepben Börcsök Enikővel. A francia szerző a színpadi és a szerelmi intrikák világába vezet, a főszereplő, Adrienne ugyanis kora, a XVIII. század legnagyobb tragikája volt. A nagy színpadon Scribe Egy pohár víz című, világszerte igen gyakran játszott darabját láthatja a publikum. A Madách Színház előadását hozták el Kecskemétre, Kerényi Imre rendezésében. Az angol királyi udvarban játszódó darabban többek közt Timkó Eszter, Balog Anna, Piros Ildikó, Huszti Péter és Kautzky Armand lép fel. (Az Adrienne a következő héten március 1-jén és 3-án este 7-kor, az Egy pohár víz február 25-én, 26-án, 27-én, március 1-jén, 2-án, 3-án este 7-kor tekinthető meg.)

Kiállítás
Botár Edit akvarellkiállítása Bolyongásaim Erdélyben és a világban címmel március 20-ig látható a budapesti Vármegye Galériában. A jubileumi tárlat a 75. születésnapját ünneplő festőnő 75. egyéni kiállítása. A művész évtizedekig a Kolozsvári Bábszínház díszlet- és bábtervezője volt. Húsz éve csak a festészetnek él. Emberként-alkotóként sokat kapott szülőföldjétől, és akvarelljein, tusrajzain sokat is ad vissza. Légies szépségű vízfestményein megörökítette a táj és az épített világ évszakonként változó varázsát. A kalotaszegi harangláb, Kolozsvár, Toledo és Párizs templomai, a Maros- és a Szamos-part álomszerű felidézése mellett ott sorakoznak a téli Hargita, Velence, a spanyol falu és a görög színház megragadó képei. A színek és formák impresszionista látásmódja mögött biztos technikai tudás, meleg érzelmi háttér áll.
{p}
Film
Étkezés, öltözködés, utazás, egyéni pénzkezelés - mi köze mindennek a környezetvédelemhez s egy emberibb, szolidárisabb, igazságosabb társadalomhoz és világrendhez? A fejlett országok gondtalan fogyasztói hogyan hatnak a szegény országok sorsának alakulására? A fogyasztás lehet-e más, mint a minél-többet-minél-olcsóbban hajszolása? Körösi Zsuzsa Franciaországban forgatott Mi döntünk című dokumentumfilmje ezekre a kérdésekre keres választ, mindazonáltal feltárja a felelős, az etikus fogyasztás lehetőségeit. A téma olyannyira aktuális, hogy már a fogyasztás fellegvárai, a szuper- és hipermarketek is kénytelenek árusítani az új szemléletű termelői hálózatok termékeit. Annak ellenére, hogy Magyarországon is egyre szélesebb a másként fogyasztás elkötelezettjeinek köre, a filmben bemutatott fogyasztási lehetőségeknek csupán csak egy része létezik hazánkban. De bízhatunk...

Könyv
Garas Dezsőről könyv született. Nem mintha még nem írtak volna róla átfogó művet. Ezúttal azonban egy sorozat darabjaként találkozhatunk vele. A Nemzet Színészei újabb kötete a sokak által kedvelt, gazdag pályával rendelkező, nagy formátumú művészről szól. Nézzük, mi fér bele egy ilyen vaskos kötetbe. Például egy hosszabb interjú, melyet Albert Györgyi készített, s ez a maga nemében azért páratlan teljesítmény, mert Garas köztudottan nem szeret nyilatkozni. Itt azonban mégis csak a "saját" könyvéről volt szó... Molnár Gál Péter kritikus a "magányos szerepjátszót" ismerteti meg az olvasóval, vagyis teljes képet ad a színész színházi életútjáról. Kőháti Zsolt a "mozicsináló" Garasról ír. Marschall Éva megszólaltatja a pályatársakat is, egyebek közt Törőcsik Marit, Sándor Pált, Marton Lászlót, Farkasházi Tivadart, Fülöp Zsigmondot, Haumann Pétert, Kern Andrást. A fekete-fehér és színes fotókkal bőven illusztrált kiadvány végén 1954-től 2004-ig terjedő filmográfia és színpadi szereplista böngészhető. (Budapest Print)
{p}
Folyóirat
Hajlott korúakat nem nagyon illik emlékeztetni éveik szaporodására. A Napút folyóirat minden esztendőben, jó okkal, mégis ezt teszi a hetvenedik életévükbe lépőkkel. Legutóbbi számában dióhéjban (hetven sorban) vall életéről születése hónapjába sorolva számos ismert vagy kevésbé ismert jelességünk, ezúttal hetvenhatan. Hogy az 1935-ben születettek korosztálya mi mindennek volt tanúja, megélője, azt az éppen lapunk megjelenése napján hetvenéves, szombathelyi születésű, tatabányai illetőségű Gombkötő Gábor újságíró emlékező sorai is jól példázzák: "Az utolsó békeév sült gesztenyéje, nyilasok terelte menet, a vasút bombázása, a bödön zsírt rejtegető kulákasszony megszégyenítése, börtönlátogatás apjánál, ötvenhatos lázak, konszolidáció, békés-békétlen rendszerváltás s könyvek és újság betűtánca." A különleges lapszám egész éven át forgatható "kézikönyv".