Tévéjegyzet

Egymillió-nyolcszázezer ember nézte egy órán át, hogyan él egy nagy, kövér, gazdag roma csávó Salgótarjánban. Lám, mégis igaza lett az RTL-klubnak, hogy minden fanyalgás ellenére megcsinálta a Győzike-show-t? De kár volt az álszent körítést mellékelni, hogy a műsor egyúttal csökkenteni kívánja a cigányokkal kapcsolatos negatív előítéleteket is, miközben szórakoztat. Sem az egyik, sem a másik nem sikerült.
Néz Győzike a nagy fekete szemeivel, gyerekesen csücsörít, selypeg, nyafog, mórikálja magát, és már-már könyörög az elismerésért: ugye, milyen édi vagyok? Hát nem, sajnos nem az. Talán kezdetben még volt benne valami szeretetre méltó, ahogy megilletődötten csetlett-botlott a médiavilágban, és csak úgy szórta maga körül a vidám bugyutaságokat. Még az sem volt baj, hogy ilyeneket mondott: "Ki a franc az a Michelangelo? Egye meg a rák." Még ebben is volt valami üdítő. Elvégre miért is kellene hasra esni Michelangelótól vagy netán - biztos, ami biztos - bölcsen hallgatni? Győzi kezdetben sírt-nevetett, ugrándozott, bolondozott, s maga sem értette, hogyan is került egyszerre a figyelem középpontjába. Azt még a gyermeteg eszével is tudnia kellett, hogy hirtelen jött sikere mögött semmiféle művészi produktum nincsen: együttesében csak a két szép hangú lány énekel, ő meg csak a Győzi. Maradt tehát a bohóckodás. Csak éppen azt nem veszi már észre, hogy tévébeli haverjai nem vele nevetnek, hanem rajta.
És itt lehet valójában megérteni a roma szervezetek dühöngését azon, hogy miért Gáspár Győzővel reprezentálják a sikeres cigány művészt. Mert érzik, hogy sok nézőben visszatetszést kelt a kivagyiságot példázó háza, költekezése, a megismételt esküvők, a lépten-nyomon odacsődített tévéstáb, a fitogtatott pénz - főleg úgy, hogy nincs mögötte teljesítmény. Mert ha igazi roma tehetségeket, kiváló embereket akarnának bemutatni, nem lenne sokkal alkalmasabb alany például Bangó Margit, Kállay Kis Ernő vagy akár Gáspár Laci? Ha meg csupán annyi a cél, hogy lássuk: attól, hogy egy roma család tagjai üvöltöznek egymással, azért még nagyon szerethetik egymást, csak hát a temperamentum... Ezt eddig is tudtuk, mint ahogyan azt is, hogy a cigányok imádják a gyerekeiket. Vagy vegyük észre, hogy Bea asszony konyhája olyan tiszta, hogy a padlójáról enni lehetne? Ez is igaz, de műsorfolyamot erre alapozni kevés. Jóval érdekesebb lenne az, hogy a roma kultúrán belül hogyan él egy érdekes, tehetséges ember és családja. Ez az este nem erről szólt.
Ami pedig a szórakoztatást illeti: az első rész olyan unalmas volt, hogy a nézőknek gyufaszállal kellett felpöckölniük a szemhéjukat. A 31 éves Győzike ugyan óvodás módra pöntyögött a doktor bácsival, de közben igyekezett a felelős családapát is hozni. Bea mísz volt és kelletlen, a kislányok zavartan ődöngtek. A család egy pillanatra sem tudott feloldódni és megfeledkezni a kamerák jelenlétéről. És állítólag még tizenegy ilyen este lesz...