Bővülő vörös lista

Az élővilág sokféleségének megőrzéséért felelősséget érző tudósok szerint számos faj egyszerűen képtelen alkalmazkodni az ember természetátalakító tevékenységéhez és a klímaváltozáshoz. Ezt támasztja alá, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) legutóbbi vörös listáján már 15 ezernél több kihalás szélén álló növény- és állatfaj szerepel. (Korábban háromezerrel rövidebb volt a lista.) Minden negyedik emlősfajt, minden harmadik kétéltűfajt és minden nyolcadik madárfajt fenyeget a kihalás ötven éven belül. (Napjainkig 784 ismert állat- és növényfaj tekinthető véglegesen kihaltnak.)
Kipusztulás fenyegeti például az egyes albatroszfajokat, az óriásharcsafajokat, jó néhány delfinfajtát, valamint a törpecsimpánzot. Az európai madárfajok 43 százalékának jövője bizonytalan, néhányuk kihalhat. Hazánkban húsz faj állománya csökken, így például a kék vércséé. Ellenben a parlagi sas, a kerecsensólyom és a nádi poszáta állománya örvendetesen gyarapodik. A fokozottan védett túzok és a rákosi vipera sincs már végveszélyben, mivel uniós támogatást kaptunk megmentésükre a LIFE Natura programból.
{p}
Mostanáig 1,75 millió fajt azonosítottak a világon a tudósok, noha tényleges számukat ennek többszörösére becsülik. Évente tízezernél több ismeretlen fajt, főként rovarokat és bogarakat fedeznek fel. Tudvalévő azonban, hogy minden egyes kihalt trópusi növényfaj harminc, minden kipusztult trópusi fafaj négyszáz vele élő állat- és növényfajt ránt magával. Ezért aggasztó, hogy a termőföldért és az ipari területek növeléséért felégették az amazóniai esőerdők 47 százalékát, és a megmaradt növényvilág is haldoklik a szárazságban. Érthető, hogy a kutatók kitartóan szorgalmazzák: a Föld klímájának alakulásában kulcsszerepet játszó Amazóniában haladéktalanul szüntessék be az erdőirtást.
Az élőlények főként a népesség rohamos növekedése, az élőhelyeik pusztulása, a termőföldek kizsigerelése és részben a nem őshonos fajok terjedése miatt kerülnek veszélybe.  A tudósok szerint a környezeti katasztrófa csak úgy kerülhető el, ha az emberiség sürgősen elkezdi az átállást a környezetkímélő technológiákra, erőteljesen mérsékeli a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyiségét és mindent megtesz a növényi és állati élőhelyek védelméért.