Iránytű

Színház
Csupa láng és zivatar. Tatabánya teátruma izgalmas alkotóműhely. Bár nincs önálló társulata, a Jászai Mari Színház minden évadban előáll néhány izgalmas bemutatóval. Most például a Csokonai Vitéz Mihály művéből született Tempefőivel. A rendező, Koltai M. Gábor alkotótársával, Sediánszky Nóra dramaturggal alaposan átfogalmazta a remekművet. A szövegkönyv megírásakor az összes fellelhető Csokonai-írást és -jegyzetet felhasználták: leveleket, verseket, fecniket. A címszerepet alakító Menszátor Héresz Attila mellett többek között Janicsek Pétert, Dióssi Gábort, Zborovszky Andreát, Moldvai Kiss Andreát, Honti Györgyöt láthatjuk. A díszletet Paseczki Zsolt, a jelmezeket Földi Andrea tervezte. (A darab legközelebb március 20-án délután 4-kor lesz műsoron.)
Sírni volna kedvünk, de inkább nevetünk - ez az érzés fogja el a nézőt, ha egy-egy édes-bús Szép Ernő-darabot lát a színpadon. A fővárosi Új Színházban most a Vőlegényt játsszák Rudolf Péter rendezésében. Az 1910-es évek Budapestjének bohém világába csöppenünk, ahol üres zsebű szélhámosok egyensúlyoznak a tisztesség és a gazemberség keskeny mezsgyéjén. Felkapaszkodni vagy legalább életben maradni, ez lebeg mindegyikük szeme előtt, s olykor semmi más kiutat nem látnak, mint hogy beevezzenek egy előnyös házasság öblébe. A főbb szerepekben Eperjes Károlyt, Bánsági Ildikót, Vass Györgyöt és Tordai Terit láthatja a publikum. (A darab márciusban 20-án és 24-én este hétkor lesz műsoron.)

Könyv
A Bükk mesebirodalmába vezeti az olvasót az egri Anga Mária A bicegő hintaló című könyve, melyet a Felsőmagyarország Kiadó jelentetett meg. E költőien szép hegység fokozottan védett növény- és állatvilága ihlette a meséket, melyeket Jankovics Marcell valósághű rajzai díszítenek. A történetfüzér szereplői, a holdviola vagy a hajnalpírlepke éppúgy, mint a sisakos sáska és a vitézvirág, megtalálhatók a Bükki Nemzeti Park védett kincsei között. Létező madár a vízirigó is, amelynek fészkeit természetvédelmi őrök vigyázzák. E különleges, filozofikus történetek nemcsak a gyerekeknek szólnak, de a természet csodáira még fogékony felnőtteknek is. Ahogyan a meseíró Lázár Ervin ajánlása szól: "Ez a különös könyv fölébreszti az ovasó kíváncsiságát az eleven természet iránt. A fordulatosan szép és bölcs történetek valóságos növényekről, állatokról mesélnek".
{p}
Film
Koreai filmet ritkán látunk, de ha egy véletlenül eljut hozzánk, akkor azt megemlegetjük. Így voltunk a Tavasz, nyár, ősz, tél... és megint tavasz című lírai alkotással, és így vagyunk most az Oldboyjal. Park Chan-wook filmje valószínűleg nem véletlenül nyerte el tavaly a cannes-i fesztivál nagydíját, az első filmkockától az utolsóig a székhez szögezi a nézőt. Ez alól természetesen vannak kivételek, például azok, akik nem rajonganak a szürrealistának vélt meséért vagy a véres akciójelenetekért, ők szép lassan elszállingóznak. A türelmesebbek azért kitartanak, legfeljebb néha eltakarják a szemüket - és nem bánják meg, hogy látják az utolsó jeleneteket is. Akkor derül fény minden titokra. Akkor tudjuk meg, hogy a film főhőse, aki bosszút akart állni fogvatartóján, tulajdonképpen bosszú áldozata. A film arra figyelmeztet bennünket, hogy még a legkisebbnek vélt bűnünkért, ez esetben két ember titkának kifecsegéséért is keményen meg kell szenvednünk. (Budapest Film)

Kiállítás
Írók és múzsák Gödöllőn címmel nyílt kiállítás a tavaszi fesztivál keretében a Gödöllői Városi Múzeumban. A Pest közeli kisváros és kellemes környéke a XIX. század vége óta vonzotta a művészeket. A gödöllői művésztelep virágzása idején különösen sok híres ember fordult meg a vidéken. Az írók és múzsáik nyaraltak, átutaztak, időztek hosszabb-rövidebb ideig a városban. Emléküket idézi a tárlat számtalan régi fotográfiával, érdekes kordokumentummal. A városban nem kávéház, hanem resti üzemelt az első világháború alatt, Démusz Elláék tulajdonában. Ezen a helyen ismerte meg 1918-ban Németh László későbbi feleségét, Ellát. Itt szállt vonatra naponta a pesti piarista főgimnáziumba járó Sík Sándor. Ide futott be az a tehervonat, amely Léda bútorait hozta Párizsból, amikor 1924-ben Ady nagy szerelme a városba költözött. A katonaiskolai vakációkat gödöllői házukban töltötte Ottlik Géza, az Iskola a határon című regény szerzője.
Kiállítások Kecskeméten
I. Nemzetközi Szilikátművészeti Triennálé a Nemzetközi Kerámia Stúdió szervezésében a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban; II. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé - Genezis, őstőrténet címmel képző- és iparművészeti tárlat a kecskeméti Cifrapalotában; Mezei Mária emlékkiállítás a Katona József Emlékházban.