Megabárka

Évekkel ezelőtt az Ararát (Törökország keleti határán emelkedő vulkáni eredetű hegység, legnagyobb magassága 5165 méter) egy igen nehezen megközelíthető meredélyén különös faalkotmány darabjaira bukkantak. A régészek egy csoportja Noé bárkájával hozta összefüggésbe a leletet, mivel a Biblia szerint a valahai, 371 napon át tartó áradás után itt feneklett meg a hajó.

KultúraValló László2005. 03. 25. péntek2005. 03. 25.
Megabárka

A maradványok nem sokat árulnak el a méreteiről, pedig a Mózes első könyvében leírtak szerint nem holmi lélekvesztő, hanem gigantikus hajó épült Isten utasítására: "Eképpen csináld pedig azt: A bárka hossza háromszáz sing legyen, a szélessége ötven sing, a magassága harminc sing. Ablakot csinálj a bárkán, és egy singnyire hagyd azt felülről; a bárka ajtaját pedig oldalt csináld; alsó, közép és harmad padlásúvá csináld azt (a bárkát)."
Ha az eredeti mértékegységet átszámítjuk méterre (az egykori könyököt jelentő sing hossza valamivel kevesebb, mint fél méter), akkor kiderül, hogy a háromszáz könyöknyi hossz 137, az ötven könyöknyi szélesség 23, a harminc könyöknyi magasság 14 méterrel egyenlő. Jókora rakodótér Noé és családja meg a felvett állatok befogadására. Ha a megadott alapméretek alapján kiszámoljuk a hajótest által befogott teret, kiderül, hogy az nem kevesebb, mint 39 500 köbmétert tesz ki. Ez a mai viszonyokra vetítve 13900 bruttó-regisztertonna rakodótérnek felel meg, ekkora térség hozzávetőleg hatszáz tehervagonnyi áru befogadására alkalmas. Ilyen árumennyiség egy hat kilométer hosszú vasúti szerelvényen férne el. Ha pedig tovább vizsgálódunk, és összeadjuk a három fedélzet területét, eredményül 8900 négyzetmétert kapunk, ami egy mai szabványos labdarúgópálya másfélszerese.

Ezek is érdekelhetnek