Iránytű

Kultúra2005. 04. 01. péntek2005. 04. 01.
Iránytű

Kiállítás
Ismét képzőművészeti kuriózumot kínál a látogatóknak a budapesti Szépművészeti Múzeum. A fáraók után - A kopt művészet kincsei Egyiptomból című kiállítás május 18-áig tekinthető meg. Huszonegymillió dollárra becsült értékű, mintegy százharminc nagy értékű műkincs érkezett Budapestre a Kairói Kopt és az Alexandriai Nemzeti Múzeumból. A válogatást a hazai Szépművészeti és Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből származó hetven műtárgy egészíti ki. A kopt művészet korát és jelentőségét csak kétszáz éve tárta fel a tudomány. A fáraók kora utáni Egyiptomban a görög, majd a római hódítás utáni késő antik korszak Krisztus előtt a negyedik században kezdődik, átível a korai kereszténységen, majd a VII. századi arab hódítással ér véget. A görög, római, bizánci kultúra összeolvadásából kialakult, keresztény elemeket tartalmazó kopt művészet gazdag a tárgyi emlékekben. Falfestmények, fa- és kőfaragványok, bronz- és agyagedények, textilek mellett a tárlat különlegessége egy mostanáig jóformán ismeretlen, körmenetben használt, két oldalán festett VI. századi ikon és a szohági Fehér Kolostor díszes bronzkulcsa, amely az ötszázas években készült. A kiállítás azt bizonyítja, hogy a klasszikus ókor nem egyetlen pillanat alatt ért véget.
Boldog/képek címmel Budapesten, a Néprajzi Múzeumban nyílt meg és május 22-ig látható egy különlegességszámba menő fotókiállítás. A hajdan Pest, ma Heves megyei település, Boldog több mint nyolcvan esztendeje került az érdeklődés homlokterébe, amikor a helyi főjegyző fotográfiái országos lapokban is megjelentek. Később a neves fotós, Balogh Rudolf és a néprajzkutató Gönyey Sándor fedezte fel és tette ismertté a színpompás népviseletéről és látványos ünnepi szokásairól hamar közkedveltté vált falut. Lakodalom, keresztelő, búcsú, körmenet idején százával készültek a fényképek évtizedeken keresztül. Ma már kortörténeti dokumentumnak is beillő számtalan mozzanatot örökítettek meg amatőr és szakember fotósok a helység életéről. A sokat változó falu képét és lakosait később Gink Károly és Kunkovács László is gyakran fényképezte.
{p}
Könyv
Akinek utaznia kell, az útikönyvet visz magával ismeretszerzés céljából. Aki szeret utazni, az - előtte és utána - olyan könyveket olvas, mint a Tükörvilágom, Husz Mariann útirajza. Ez a könyv pedig éppen attól érdekes, hogy nem szabályos útleírás, hanem memoár és családregény is egyben, egy gazdag egyéniség, okos és szerethető ember szemérmes kitárulkozása. Karakteres véleménye van országokról, tájakról, és, az úti élményeken átszűrve, hazájáról is. A Távol-Keletet, Ausztráliát, Új-Zélandot úgy fedezi fel, hogy bár nem hagyja ki a turistalátványosságokat sem, de soha nem a kitaposott úton jár. Így aztán persze sokat lát - mi több, velünk is láttatni tudja. (Háttér Kiadó)
Tizenegy jelölésből öt Oscar-díjat kapott az idei hollywoodi filmgálán az Aviátor című film. A nagyszabású szuperprodukció hazai bemutatásával csaknem egy időben jelent meg Charles Higham: Howard Hughes titokzatos élete című alkotása. Aki kíváncsi arra, hogyan élt a nevezetes milliomos, a repülés és a filmkészítés megszállottja, ne hagyja ki ezt a kalandokban bővelkedő és a híres amerikai álomról számos leleplező részletet feltáró életrajzi regényt. Hughes, az extrém életviteléről és különcségeiről is hírhedt pilóta 1905 és 1975 között eltelt hetven éve során a pénz és a hatalom biztonságából hódolt kedvteléseinek. Parancsoláshoz szokott különcként felülemelkedett az átlagos emberi kapcsolatokon, mindent véghezvitt, amit akart, és céljai eléréséért mindenkin átgázolt. A könyv lebilincselő portrét fest egy igazi amerikai szörnyetegről, aki katasztrofális filmes vállalkozások sorába bukott bele, körberepülte a földet, és beleártotta magát a nagypolitikai csatározásokba is. (Gabo Könyvkiadó)
{p}
Folyóirat
Megjelent a Periculum Ignis első száma. A folyóirat az értékteremtők és értékőrzők lapja. Bemutatja azokat a történelmi és ma élő személyiségeket, akik meghatározó kulturális, gazdasági vagy építészeti értékeket hoztak létre, akik sokat tettek a hazájukért. Az első számban az Országházat állították középpontba - amelyet a világ száz csodája között tartanak számon -, valamint a Dohány utcai Zsinagógáról is szól egy tanulmány. A következő számban a kétszáz éves Operaházzal ismerkedhetünk meg. A természeti értékeket felsorakoztató írások közül kiemelkedik a Tiszáról szóló cikk, míg legközelebb Ecuadorról, a világ egyik legszebb országáról olvashatunk majd. A Periculum Ignis alapítója Annabelle Félicité de Valois író, aki a spanyol-magyar kulturális kapcsolatok erősítésén fáradozik. A lap nevét viselő díj olyan művészeket, tudósokat, valamint újságírókat, közéleti személyiségeket, alkotókat kíván jutalmazni, akik munkájukkal maguk is hozzájárulnak az értékőrzéshez, értékteremtéshez.

Ezek is érdekelhetnek