Előítéletes kollégisták

Egy Németországban kidolgozott érzékeny skála szerint vizsgálták a magyar fiatalok etnikai csoportokkal, kisebbségekkel, szociológiailag hátrányos helyzetűekkel vagy más szexuális beállítottságú csoportokkal szembeni előítéleteit. A felmérés kollégisták körében készült, tehát nem tudni, mennyire jellemző a teljes magyar ifjúságra. De hogy elgondolkodtató, az biztos. A kutatás vezetője Gábor Kálmán szociológus, a Felsőoktatási Kutatóintézet munkatársa volt.
A kérdés a következőképpen hangzott: hogyan fogadná, ha a szomszédjába költözne azonos nemű pár (homoszexuális férfiak, nők), határon túlról betelepülő magyarok, sokgyermekes magyar család, főiskolások, egyetemisták, szociális segélyből élő magyar család, sokgyermekes cigánycsalád, kínai család, német, zsidó vagy fogyatékos gyereket nevelő család. A nemkívánatossági rangsor élére, most már állandó jelleggel, a sokgyermekes cigány családok kerültek. A fiatalok 44,9 százalékának, tehát csaknem felének egyáltalán nem tetszene, borzalmasnak tartanák, ha melléjük költöznének. A második helyre, majdnem minden ötödik esetben, a kínai család került. Utánuk jött a hasonló nemű pár minden tizedik válasznál, majd a zsidó család. Kedvezőbben ítélték meg a szociális segélyből élő magyar családokat és a többi kategóriát.
Hasonló vizsgálatot végeztek Németországban 2002-ben. Kiderült, hogy minden tizedik német fiatal szerint borzalmas lenne, ha a szomszédjába fekete bőrű afrikai család költözne. Míg a hajdani Nyugat-Németországban nyolc százalék volt ez az arány, az új tartományokban, tehát a kelet-németországi fiatalok körében 18 százalékra rúgott az előítéletesség.
Ennek egyik oka, hogy Kelet-Európában az ifjúsági korszakváltás lassabban és később következett be, mint Nyugaton. Ott a hatvanas években lezajlott az oktatás expanziója, vagyis a felsőoktatás tömegessé vált, és ez nemcsak létszámnövekedéssel járt, hanem a munkás fiatalok, az első generációs értelmiségiek külön programokat, külön képzést is kaptak. Mindez együtt járt a tekintélyelvűség megkérdőjelezésével.
Ezzel szemben napjainkban a kelet-európai országok eleve zárt társadalmai szembesültek a globalizációval. A kínai, afrikai, cigány fiatalok vetélytársak is (bár jellemző adat, hogy nálunk a felsőoktatásban a cigányok aránya alig 0,8 százalék). A felsőoktatás kiterjesztése hazánkban csak létszámnövekedést hozott, külön képzési programok nélkül, ami azt jelenti, hogy diplomát lehet szerezni megfelelő szocializáció nélkül. A vizsgálatok szerint a fiatalok körében nemhogy csökkennének, hanem emelkednek az előítéletek, és csak néhány olyan tér, illetve esemény létezik, mint például a budapesti Sziget Fesztivál, ahol a toleranciamutatók sokkal kedvezőbbek - mondta Gábor Kálmán szociológus.
(A Kossuth Rádió Szonda című műsora nyomán)