Trükkös tűpróba

Ezt támasztják alá egyes korábbi vizsgálatok, amelyek során, ha meghatározott akupunktúrás pontokon, illetve véletlenszerű helyeken szúrtak meg kísérleti személyeket, hasonló eredményeket kaptak mindkét csoportnál. Brit kutatók most olyan kísérleti elrendezést dolgoztak ki, amelyben a placeboeffektust teljesen el lehetett választani a valóságos hatástól. Kifejlesztettek egy olyan, "trükkös tűnek" nevezett szerkezetet, amelyben egy rugó azonnal visszahúzza a tűt, mihelyt az eléri a bőr felületét. Ezek a tűk tehát sosem érik el magukat az akupunktúrás pontokat. A technikát hüvelykujj ízületi gyulladásában szenvedő betegeknél alkalmazták. A páciensek egyik fele igazi, másik fele álakupunktúrát kapott, majd a két csoportot felcserélték. Mivel mindig mindenki érezte a szúrásokat, a kezelt személyek sosem tudhatták, hogy éppen melyik csoportba tartoznak. A kezelés alatt a vizsgált személyek agyát olyan képalkotó berendezéssel - úgynevezett pozitronemissziós tomográfiával - vizsgálták, amely képes az aktív agyterületek azonosítására. Megállapították, hogy az igazi akupunktúra minden esetben aktivált az agykéregben egy olyan területet, amelyet az álkezelés sosem.
Eöry Ajándok akupunktúrás orvos elmondta, hogy ez az eredmény új lehetőséget nyithat az akupunktúra hatásmechanizmusának vizsgálatában és a kezelésben. Szinte biztos ugyanis, hogy egy másik betegség más pontokon történő kezelése más agyterület(ek) aktivitását váltja ki, azaz feltételezhető, hogy minden egyes akupunktúrás pontnak létezik agyi "megfelelője". Nemrégen például kiderült, hogy a lábszáron lévő, "a nap fénye" nevű pont éppen a látókéregben vált ki aktivitást, hatására ez az agyterület pontosan úgy viselkedik, mint amikor hirtelen erős fény éri a szemet. Ha feltérképeznék az akupunktúrás pontok agyi reprezentációját (megfelelőjét), sokkal céltudatosabban lehetne gyógyítani az akupunktúrával - mondta Eöry doktor.
(A Kossuth Rádió Szonda című műsora nyomán)