Híguló vadmacskavér

A hazai erdeinkben élő vadmacskák pontos számát nem tudjuk, de a Bakonyban és az Északi-középhegység erdeiben viszonylag gyakoriak. Az állat a szirtes, sziklás erdőket kedveli, mert a sziklaüregekben biztos rejtekhelyet talál. Néha elfoglalja a borz vagy a róka tanyáját, faodúban is szívesen lakik. Mivel félénk természetű, a háborítatlan területeket kedveli, tehát minél elhagyatottabb a vidék, annál vonzóbb számára. Ilyenformán csak elvétve találkozhatnak vele az erdőjárók.
Ám amilyen lusta és álmatag napközben, olyan eleven az éjszakai portya idején. Erőteljesebb testalkata, bozontos farka jól megkülönbözteti a házimacskától, nagyobb zsákmányt is - ragadozókat, rágcsálókat, madarakat és nyulakat - képes elejteni. Mivel több állatot elpusztít, mint amennyit elfogyaszt, hasznot hajt a kártékony rágcsálók irtásával.
A kifejlett példányok súlya a nyolc-kilenc kilót is elérheti. A vadmacska nem veszélyes az emberre, messze elkerüli. Sarokba szorítva okozhat sérülést, ilyet azonban - véletlenségből, jóhiszeműen - meglehetősen nehéz előidézni. Védett ragadozónk, ám nem élvez olyan fokozott oltalmat, mint például a vidra, a farkas és a hiúz.
A vadmacska afrikai alfaját tekintik a házimacska ősének, de elképzelhető, hogy párhuzamosan más alfajok is részt vettek a házimacska fajták kialakulásában. A genetikai rokonság azonban olyan nagy fokú, hogy keveredésükkel szaporodóképes utódokat hoznak világra. Ez nagy veszély térségünk vadállományára, mert elvadult házimacskák szép számmal tűnnek fel erdeinkben is, és ott párosodnak az európai vadmacskával. Rendszerint a vadmacska hímje keresi fel a házi nőstényeket (kísérletet tesznek a közeledésre a házi kandúrok is, de azokat többnyire felfalja a nőstény vadmacska). Felmérések szerint a keveredés az ötvenszázalékos arányt is elérheti hazánkban a vadmacskák állományában. Németországban nem ilyen nagy arányú a keveredés - talán mert ott kevesebb a kóbor állat, és mert javarészt sterilizálják őket.
A veszprémi állatkert idősebb vadmacska kandúrja mellé két éve érkezett Németországból egy fiatal nőstény. Vajon az öt kölykük közül visszakerül-e valamelyik a természetbe? - a kérdésre a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark természetvédelmi referensétől, Endrédi Lajostól kaptunk választ: más állatkertekben keresnek nekik helyet. Az állatkert szakemberei a legmesszebbmenőkig igyekeznek fenntartani - ellenőrzött körülmények között - a tisztavérű vadmacskaállományt, amely válságos helyzetben akár génbankként is szolgálhat.