Iránytű

Kultúra2005. 06. 03. péntek2005. 06. 03.
Iránytű

Könyv
A sokoldalú Nagy Bandó András gyermekversek után haikukat írt, melyeket új, tizenegyedik kötetének címében humoros fordulattal haIQ-nak nevez. Nagy bátorság kell ehhez a műfajhoz, hiszen már Macuo Bashó, a haiku legnagyobb művelője is megmondta, aki életében három-négy-öt valódi verset ír, az haikuköltő, aki pedig eljut tízig, mesternek tarthatja magát. Ehhez képest Nagy Bandó igencsak vakmerő ember, hiszen első nekifutásra 333 művet sorakoztat fel. Többszörös dilemmával persze, mert arra maga is kíváncsi, benne van-e az a néhány, ami magas mércével is kiállja a próbát és haikuköltővé teszi. Ennek eldöntését bízzuk az olvasókra... A szerző szakított a japán haiku íratlan szabályaival, és rímbe szedte az első és a harmadik sort. Már ez is épp elég nehéz vállalkozás, hát még a kötelezően tartott háromsoros, tizenhét szótagos tömörítés, ami a haiku lényege. Bandó az élet és a világmindenség aprócska pillanatait mutatja be miniatűrjeiben, a tematikus haikuk saját szerény kis világmindenségét hozzák közel az olvasóhoz. A könyvet a humorista-író fotográfiái illusztrálják. (Jelenkor Kiadó)
Valósághű portréi, monumentális alkotásai méltó elismeréseként kortársai már ifjú korában "isteni" jelzővel ruházták fel Tizianót: egyházi és világi nagyságok versengtek egymással, hogy tőlük fogadjon el megrendeléseket. Félezernyi festménye ma nagyra becsült kincs. A mester életét napjainkig több ponton homály fedte. E hiányosságokat igyekezett pótolni Milassin Béla művészettörténeti kutató, a Szabad Föld egykori munkatársa, amikor Tiziano titkai című könyvében több évtizedes, nyomozásnak is beillő munka eredményeként fényt derít a velencei festő életének néhány bizonytalan részletére: születésének évére, ki volt az Urbinói Vénusz, hány önarcképet készített, mely festményein örökítette meg gyermekei vonásait. (Magánkiadás)
{p}
Kiállítás
Csángó Madonna címmel látható Petrás Mária keramikusművész és népdalénekes tárlata a százhalombattai Matrica Múzeumban. A moldvai csángó családból származó, tizenöt éve Magyarországon élő, negyvennyolc esztendős művész meghatározó emlékeket hozott magával. Földből égeti ki a földbe taposottak sorsát. Évek óta kizárólag bibliai témájú kerámia domborműveket készít. A kiállítás elrepíti a nézőt a csángó lét titkaiba. Sugárzó csángó Máriák boldog mosollyal ringatják ölükben a kisdedet. Plasztikáival azokra a csodálatos asszonyokra, sok gyermeket szülő nagynénjeire emlékezik, akik között nevelkedett. Kerámiaoltárai másik fontos motívuma a család. A szamárháton menekülő Mária és József, a keresztről levett Krisztust fájdalmas szeretettel magához ölelő Szűzanya emberséget, alázatot, szelídséget sugallanak. A tárlat június19-éig tekinthető meg.
A második világháborúban teljesen elpusztult sárpentelei kúria és lakóinak életét felelevenítő kiállítás nyílt a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. A tárlat mintegy hetven felvételt mutat be a Nemzeti Múzeum  történeti gyűjteményéből. Széchényi Viktor gróf (1871-1945) - Széchényi Ferenc dédunokája -, Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja, kora közéletének jelentős személyisége, a vármegye kulturális életének nagyvonalú patrónusa volt. Családjával Sárpentelén élt, ott nevelkedett később híressé vált fia, a neves vadász és író, Széchényi Zsigmond is. A közel százéves fotókat Czakó Ferenc, a család házitanítója készítette. Az érdekes kortörténeti dokumentumok június közepéig láthatók.

Színház
Klasszikus opera formabontóan modern felfogásban - ezzel invitálja a nagyérdeműt a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata. Mozart Varázsfuvoláját Kovalik Balázs rendezte Schikaneder szövegkönyve alapján. A mese ismerős: Tamino herceg betéved az Éj királynőjének birodalmába, s rögvest beleszeret Paminába, akit a gonosznak tartott Sarastro rabolt el. Kiderül azonban, hogy mindennek épp az ellenkezője igaz, és Sarastro valójában bölcs főpap, aki a világosság győzelmét ígéri a sötétség erői fölött. Mozart alig két hónappal élte túlt e varázslatos opera 1791-es bemutatóját, melyet maga dirigált egy kültelki bécsi színházban. A szegedi szereposztásban Sarastro: Gábor Géza/Altorjay Tamás, Tamino: Timothy Bentch/Kóbor Tamás, Pamina: Vajda Júlia/Váradi Zita, Éj királynője: Propszt Evelin/Huszár Barbara.

Ezek is érdekelhetnek