Iránytű

Kiállítás
Kilencszázötven esztendő régészeti, gazdaság- és művelődéstörténeti emlékeit mutatja be az 1055-ben I. András király által alapított, nemrég Magyar Örökség Díjjal kitüntett tihanyi bencés apátság A monostor és népei című kiállítása a rendház kőtárában. A történeti anyag keretét a nevezetes alapítólevél adja, amely a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt hazai oklevél, egyúttal a magyar nyelv legrégibb írásos emléke. Az összeállítás végigvezet azon az úton, amelyet a szent hely és lakói sok viszontagság közepette végigjártak, szolgálva azt a célt, amiért az apátság az alapító király szándéka szerint létrejött. Bemutatják a tihanyi szerzetesek lelkipásztori tevékenységét, a nemzeti műveltséget támogató munkáját, a bencéseknek a magyar művelődéstörténetben betöltött szerepét. Gazdag összeállítás idézi az egyházi szertartások, a népi vallásosság világát. A bencés apátság galériájában Tihanyi motívumok a magyar képzőművészetben címmel látható tárlat. Mindkét kiállítás október 31-ig tart nyitva.

Film
Marty, a zebra és legjobb barátja, Alex, az oroszlán boldogan élnek egy állatkertben, amíg el nem határozzák, hogy csavarognak egyet a nagyvárosi éjszakában. Követi őket a víziló és a zsiráf is, de a hirtelen jött szabadságnak a rendőrség vet véget. Természetesen az állatkertbe nem térnek vissza, mert akkor véget érne a film. Egy terrorista pingvincsapat eltéríti a menetet, hogy hőseink visszatérhessenek őshazájukba, a természetbe. Így indul a Madagaszkár című animációs film a Shrek alkotóitól, ami garancia arra, hogy a szünidőben minden mozi dugig legyen. Egyrészt a mesét imádó gyerekekkel, másrészt a gyermeteg lelkületű felnőttekkel, akik az állatfigurákban talán magukra ismernek, ha úgy elszoktak a természettől, hogy már nem érzik ott jól magukat. Az állatok aranyosak, a zene vidám, a történet humoros. Mi kell még? (UIP-Dunafilm)
{p}
Könyv
Olykor drámába torkolló, tragikus életpályákat tár elénk a Magyar Parasztballada (Fehérgárda a Dél-Alföldön) című vaskos dokumentumgyűjtemény. A nyugdíjas tanítóként Székkutason élő anya és történész fia, Őze Sándorné és Őze Sándor közelmúltunk olyan szeletét mutatják be, amelyről alig tudunk valamit. A fehérgárdára keresztelt szervezkedés Magyarország egyik legsötétebb korszakában, 1948-49-ben a jugoszláviai válságra, és a benne részt vevő, főként tanyán élő parasztok beszolgáltatások miatti elkeseredettségére épült. Ám az ÁVH könyörtelenül lecsapott. A fehérgárda az 1956 előtti magyar nemzeti ellenállás ékes bizonyítéka. (Kiadja a Hódmezővásárhelyi Önkormányzat)
Marton Frigyes (1928-2002) az úgynevezett kádári konszolidáció évtizedeinek meghatározó alakja volt a magyar kulturális életben, e korra jellemző zseniális talpraesettséggel és korlátokkal egyaránt. A díszszemlék és állami ünnepségek rendezője, a Rádiókabaré szülőatyja és motorja, a veszélyes poénokért hátát tartó vezető, az írott és íratlan szabályok közt ügyesen ellavírozó pesti értelmiségi, a számos fiatal tehetséget felfedező és útjára bocsátó mester - ez mind ő volt, akinek egyéniségét most lánya, Marton Márta szerkesztésében mutatja be egy interjúkötet, a Rendezte: Marton Frigyes. A könyv kétharmadában lánya beszélget a már nyugalomba vonult, az új időkben helyét nemigen találó rendezővel, a többi interjúban pedig barátai, tanítványai idézik fel jelentős alakját. (Budapest-Print Kft.)

Fotó
Benkő Imre fotóművész évek óta megszállott elhivatottsággal fotózza a Magyarországon élő ikerpárokat. Évről évre felkeresi őket, eljár az országos ikertalálkozókra, újabb és újabb képekkel dokumentálja a testvérek életének mozzanatait. Benkő a Magyar Fotográfiai Nagydíj támogatásával most nyílt kiállításán bemutatja az ikrekről eddig készített alkotásait. A munka azonban e tárlat megrendezésével nem ért véget, mert a tárlat helyszínén, a budapesti Mai Manó Házban (VI. kerület, Nagymező u. 20.) július 16-án és 23-án 11 és 17 óra között várja a régi, már korábban lefényképezett és új testvérpárok jelentkezését újabb fotózásra. A kiállítás július 31-ig látogatható.
{p}
Várszínház
Negyvenkettedik évadját kezdte idén a Gyulai Várszínház, mely augusztus 14-ig várja a publikumot.
A gyulai Shakespeare-fesztivál július 17-ig magyar és külföldi előadásokkal, szakmai konferenciával, régi filmekkel és a reneszánsz konyha ínyencségeivel idézi fel a korszellemet.
Július 25-én a Gyulai és az Esztergomi Várszínház közös produkciójában mutatják be Tamási Áron Vitéz lélek című darabját Eperjes Károly rendezésében. A főbb szerepekben Őze Áron, Koncz Gábor, Szakácsi Sándor lép fel. Az előadást július 26-án és 27-én is játsszák.
Augusztus első napján a diákszínjátszóké a terep, majd humorfesztivál következik. Augusztus 5-én és 6-án Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjét tűzik műsorra. Augusztus 9-én és 10-én Maeterlinck Pelléas és Mélisande című művét mutatják be a Bárka Színházzal közösen. Passió (Stációk) címmel tartanak táncszínházi előadást augusztus 13-án és 14-én. A produkció a Zsámbéki Színházi Bázis és a Közép-Európa Táncszínház közreműködésével született.
A várszínházi előadások este fél kilenckor kezdődnek.