Kényelmes elme

Olvasom A matematika históriája című könyvet, melynek segítségével a több ezer éves múltban kalandozhatom. Eközben egyszer-egyszer megcsörren mellettem a mobil. Amikor félreteszem a könyvet, bekapcsolhatom a tévét, bebújhatok a kuckómba anélkül, hogy bámulnám a csillagos eget. Bár az esték legtöbbször így végződnek, gondolom, az emberek java részének, én mégis avval henceghetek, a nyári estéken gyakran állítom föl az udvarunkban a távcsövemet, hogy újra és újra megbámuljam a Holdat, sokadszor is rácsodálkozva a kráterekre, a síkságokra, arra az anyagra, amelyre lépve Armstrong elmondhatta az emberiség egyik legismertebb és legfantasztikusabb mondatát. Nézem a Holdat, esetenként pedig ráirányítom a távcsövet egy-egy csillagra, és néhányszor sikerült már megtalálnom a Szaturnuszt is, gyűrűstől, mindenestől. Szégyenkezve elmélkedek azon, amin a XXI. század elején talán mások is elmélkednek: vajon több ezer évvel ezelőtt hogy tudták megfejteni az égbolt összefüggéseit? Hogy tudtak meg mindent a Holdról? Hogyan voltak képesek naptárt készíteni? Hogyan jutottak el a termékeny gondolkodásig? Hogyan tudtak sokkal, de sokkal többet annál, mint amennyit a ma átlagembere tud?
Úgy múlt el pár ezer esztendő, hogy mindig akadtak olyan személyiségek, akik képesek voltak átörökíteni a megszerzett és rögzített tudást, de az emberiség, az emberek jelentős hányada (mondhatni a többsége) megmaradt tudatlannak. Ennyi sok év múltán is sokkal kevesebbet tud a hajdan volt kíváncsian kutató embernél. Belekényelmesedett az egyébként is elkényelmesedett életbe. Minden adva van: naptár, csillagászat, matematika, fizika, meteorológia, immár semmit nem kell tenni, csak élni, enni a gyorsbüfék sorozatszendvicseit, járni a kész utakon, vásárolni a bevásárlóközpontokban, repülőre szállni, és lazán napozni a tengerparti homokfövenyen. A csillagos eget még lehet bámulni, rácsodálkozva egy-egy hullócsillagra, de hogy egyébként mik azok, amikre figyelni kell, már lényegtelen. A csillagászok úgyis tudják, ez már nem a mi dolgunk. Mintha kihalt volna belőlünk a kíváncsiság, mintha megszűntek volna azok az érzékszerveink, amelyekre több ezer évvel ezelőtt még számíthattunk és hagyatkozhattunk.
Matematikát sem kell tudnunk, fizikát sem, arra ott vannak a matematikusok és a fizikusok. És még csak arra sem gondolunk, hogy minden, ami a tudás gyümölcseként segíti az életünket, a munkánkat, mind-mind a matematika és fizika hajdan volt képviselőinek és jeles utódainak köszönhető. Mert mi már annyival is beérjük, hogy nappal a Nap ragyog, éjjel a Hold és a csillagok, azonfölül pedig kétszer kettő négy, tíztől hatig tart nyitva az üzlet, húszszázalékos leértékelés van, a benzin ára pedig péntektől hét forinttal nő.