Iránytű

Kiállítás
Kártya - játék - szerencse címmel saját kártyagyűjteményéből rendezett kiállítást a budapesti Iparművészeti Múzeum. Az augusztus 21-ig látható időszaki tárlat a legkorábbi, XVI. századi fametszetes kártyaívektől a XX. századi magyar munkákig ad képet a kártyatörténetről. A XVIII. századból igen dekoratív, színezett fametszetes tarokk kártyák maradtak fenn. A kínai tarokk lapjain a Kelet titokzatos világa, a mitológiain a görög-római hitvilág neves alakjai jelennek meg. Nemcsak játékként értékes, de fontos kordokumentum a vár-, város- és látképes tarokk, amely bemutatja Bécs és Pest-Buda jellegzetes építményeit, a Monarchia városait, várait, erődítményeit. A történelem is nyomon követhető a kártyán, a napóleoni háborúk eseményeinek ábrázolásán vagy a politikusok arcképen keresztül. A kiállítást kártyamotívumokkal díszített tárgyak, köztük dobozok, poharak, étkészletek gazdagítják.
Az esztergomi Keresztény Múzeum ad otthont Wrábel Sándor festő emlékkiállításának. Az 1929 és 1992 között élt művész látomásos képei, erős érzelmi hatást keltő víziói mélyen hatnak a szemlélőre. Tragikusan megélt személyes sorsa is emeli alkotásainak mélységét. Megjárta nemcsak a gulág poklát, hanem az emberi értetlenség pusztító közönyét. 1956-ban a forradalom festője lett: Magyar Golgotája egy nemzet szabadságvágyának kiáltása és sikolya. A pomázi táj magánya, a Kőhegy csókái és héjái lettek a társai és ihletadói fájdalmas visszavonultságában. Szürrealisztikus látomásai Bosch, Dalí, Vörösmarty művészetével rokonítják. A mélyből magát hitével magasba törő ember helytállását, erkölcsi diadalát hirdető életmű válogatott darabjai augusztus 28-ig tekinthetők meg.
{p}
Könyv
Hatalmas siker volt Rakovszky Zsuzsa előző könyve, A kígyó árnyéka. Az idei könyvhétre az írónő ismét kiváló művel rukkolt elő. A hullócsillag éve című, önéletrajzi elemekből táplálkozó regény arról szól, hogyan látja egy kisgyermek a világot, a felnőtteket az ötvenes évek kisvárosában. A kislány szemszögéből látjuk a polgári létét, jómódját a történelem kényszere miatt feladó, fiatal, özvegy anya küzdelmét a helyzetével, a szűk látókörű ostobasággal, a létbizonytalansággal. Egy olyan világba pillanthatunk be, amelyben az ilyen kitaszított "úriasszonyok" igyekeztek helytállni, pedig nagyon sokat vesztettek. A gyermek érti is meg nem is, hogy mi történik körülötte, képzelet és valóság mezsgyéjén figyel és értékel. A regény külső és belső történések sora Rakovszky Zsuzsa gazdag költői nyelvén elbeszélve. (Magvető)
Kristin Gore Kampányszerelem című regénye Washington és az amerikai politika kulisszatitkaiba enged bepillantást. Al Gore volt alelnök, elnökjelölt leánya izgalmas és mulatságos írásában kritikusan és ironikusan ábrázolja az amerikai politikai élet visszásságait egy fiatal lány mindennapjai által. Hősnője, az idealista, ügybuzgó és kissé hipochonder Samantha Joyce nyüzsgő életet él. Azon dolgozik, hogy a legújabb társadalombiztosítási reformtörvény legkisebb részlete is a helyére kerüljön. Közben pedig, bármennyire is igyekszik, képtelen lakatot tenni a szájára, mindig kimondja, ami az eszébe jut. Így aztán akaratlanul is zűrökbe keveredik. Ráadásul beleszeret az egyik rivális szenátor szívtipró beszédírójába, és hamarosan az elnökválasztási küzdelem kellős közepén találja magát. Politikai intrikák, bosszantó visszásságok jelzik, hogy a világ vezető demokráciája sem fenékig tejfel, és ott sem olyan könnyű megtalálnia a maga útját a sikerre és boldogságra áhítozó fiatal nőnek. (Ulpius-ház Könyvkiadó)
Két regényt kap a kezébe az olvasó Fenákel Judit kötetében. Két asszonysors ugyanabból a korból. Az első most íródott, a második 1982-ben jelent meg először. A kékezüst hölgy főhőse egy középosztálybeli nő, aki holokauszt-túlélőként a rettenetes, soha ki nem beszélt, soha fel nem dolgozott gyermekkor után egy szerető férj "fennhatósága" alá menekül, akinek alárendeli lényét, minden gondolatát. Amikor aztán egyedül marad, az első kétségbeesés után kilép a babaszobából, s maga is meglepve veszi észre, milyen jól elboldogul a világban. Sikeres üzletasszony válik belőle, s ha boldog nem is, de elégedett, mert megállta a helyét. A másik regény hősnője egy vidéki újságírónő, hasonló gyökerekkel, hasonló múlttal. Ő nem találja helyét az ötvenes-hatvanas évek kisvárosi állóvizében, nem lát kiutat, végül belső emigrációba vonul. Mindkét történet pergő cselekményű, hiteles korrajz. (Novella Könyvkiadó)
{p}
Folyóirat
Gondolkozzunk csak el egy kicsikét, mi is az, ami fölösleges az életünkben. Az álom? A bevásárlóközpontok? Az erőszak? A gumicsont? A karrier? A mobil? A panasz? A reklámok? A súlytöbblet? A tanügyi reform? Hát igen, mindenkinek más. Az imént felsoroltakról azt is megtudhatjuk, hogy személy szerint kik azok, akik az említetteket fölöslegesnek tartják. Mégpedig a Kecskeméten szerkesztett irodalmi-szociográfiai-művészeti folyóirat, a Forrás tematikus számából. A július-augusztusi tematikus szám Fölösleg lexikon A-Zs (ad acta - zsinórbeszéd) címmel jelent meg mintegy "válaszként" a 2002 nyarán napvilágot látó Hiánylexikonra. Akkor a szócikkek írói felsorakoztatták mindazt, ami hiányzik az életükből, társadalmi létükből. Persze már akkor lehetett sejteni, hogy a hiány ellentétes párja, a fölösleg sem kerülhető meg, de a szerkesztők nem törekedtek tudatosan a "második kötet" megteremtésére, már csak azért sem, mert a korábbi siker nehezen ismételhető meg. És mégis létrejött az újabb társadalmi látlelet - a "szükséges fölöslegesek"-nek kijáró megbecsüléssel.