Agyhalott anya méhében

Az édesapa kérésére az asszonyt mesterségesen tartották életben. Jason Torres otthagyta munkahelyét, naponta 12 órát felesége és magzata mellett töltött, a másik 12 órában pedig kétéves kisfiával volt. A horribilis orvosi költségek fedezésére az interneten keresztül gyűjtöttek adományokat, és a világ minden részéről összejött több százezer dollár talán elég a kórházi számlák kifizetésére.
Vajon milyenek Susan életesélyei? És tudjuk-e, mit jelenhetett fejlődése szempontjából az, hogy hónapokat töltött agyhalott édesanyja méhében? Tudjuk-e, hogy a csend, az anya-magzat közötti kommunikáció hiánya milyen következményekkel jár? Hajdú Júliát, a Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája koraszülött intenzív centrumának  vezetőjét kértük válaszadásra.
A doktornő elmondta, mai tudásunk szerint a 24. hét a koraszülöttek életben tarthatóságának alsó határa, de ultrahanggal nem lehet kimutatni, hogy a csecsemő agya mennyire fejlett, s hogy idegsejtjei a helyükre kerültek-e már vagy sem. Ha Susan olyan szerencsés volt, hogy nála ezek a folyamatok még születése előtt lejátszódtak az anyaméhben, akkor remény van arra, hogy sok-sok hátrányát behozza, és egészséges emberként fog élni. A lányok minden szempontból gyorsabban fejlődnek az anyaméhben, így Susannek biztosan jobbak az esélyei, mint ha kisfiú lenne. Hogy fejlődése szempontjából mit jelenthetett az anyai csend, nem tudjuk. Ilyesmire ugyanis még állatkísérletek sincsenek. Azt azonban tudjuk - meséli a doktornő -, hogy a magzati korban elszenvedett súlyos anyai stressz, vagy az, ha az anya nem akarja a gyermeket, és már az anyaméhben elutasítja, születés után visszaveti a baba fejlődését.
Susan persze nem élt abszolút csendben. Édesapja és családjának más tagjai sok-sok időt töltöttek vele, biztonságot adó zajok vették körül, és a magzat minden bizonnyal felfogott valamit a feléje áramló érzelmekből is. Az anyaméhben hallotta édesanyja szív- és bélműködésének hangjait, feltehetően ezek is biztonságot adtak számára. A doktornő szerint ez a család Susannek a lehető legjobb módon adta meg az élet esélyét.  Anya és magzat között a kommunikáció nem tudatos szinten zajlik. Az anya - akaratától függetlenül - képeket és érzéseket küld magzatának például arról, hogy mennyire szereti vagy hogy mennyire szeretné megsimogatni. Mivel ultrahangos vizsgálatokból tudjuk, hogy már a 15 hetes magzat viselkedését befolyásolja az anyai stresszállapot, tehát az idegrendszer már ilyen korán alkalmas arra, hogy felvegyen az anyától érkező információkat, Hajdú Júlia szerint bízhatunk abban, hogy ennek az édesanyának a gyermeke iránti szeretete még a kómába kerülése előtt otthagyta nyomát a kislány idegrendszerében.
(A Kossuth Rádió Szonda című műsora nyomán)