Kergekór ellen géntechnikával

Mostanában fordulópontjához érkezett a kergekór elleni küzdelem: a közelmúltban amerikai kutatóknak sikerült az élő állat vérében is kimutatni a szivacsos agyvelőgyulladást okozó prionfehérjéket. A vérteszt azért volt nagyon bonyolult, mivel a véráramban sokkal kevesebb kórokozó található, mint a megbetegedett agyvelőben.
Az orvosok szerint az angliai BSE-járvány során valószínűleg sok ember is megfertőződött, eddig száznyolcvanan haltak meg a kórokozó miatt kialakult Creutzfeldt-Jacob-betegségben. Sejteni sem lehet, hányan hordozzák magukban a kórt, mert kifejlődése akár negyven évig is eltarthat.
Legutóbb Kanadában és Dél-Koreában találtak kergemarhakórtól elpusztult kérődzőket. Dél-Korea a világ egyik legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő országaként új módszer kidolgozásán fáradozik, amivel megelőzhető a betegség. Az ázsiai ország nemzeti egyetemén az őssejt- és a géntechnika legfrissebb eredményeit vetik be azért, hogy a kóros prionfehérjéket kizárják a fejlődő állatok agyvelőjéből. Ennek már vannak eredményei: kitenyésztettek olyan génmódosított szarvasmarhákat, amelyek szervezetében már nem alakulhatnak ki a prionfehérjék. A kérdés csak az, hogy a fogyasztók megveszik-e a génkezelt marhák húsát.