Életmentő rizsszemek

Potrykus professzor a Kossuth Rádió tudományos műsorában elmondta, hogy az aranyrizs létrehozásában a nárcisz hagymás dísznövény egyik génjének beépítése bizonyult eredményesnek, és egy ártalmatlan talajbaktériumból származó másik génnel érték el, hogy a nárciszgén a rizsben működjön. A folyamatos fejlesztések eredményeként ma már rendelkezésre áll egy olyan rizsfajta, amelyből napi hetven gramm elfogyasztása elég az A-vitamin-hiány megelőzésére. Az aranyrizs azonban 2009 előtt biztosan nem lesz a farmerek kezében, pedig megalkotói a szabadalmi jogokról lemondanak, így semmivel sem lesz drágább bármelyik rizsfajta vetőmagjánál. A genetikailag módosított organizmusoktól való ódzkodás miatt ugyanis még sok-sok időt rabló kísérletet kell elvégezni, és ez évekbe telik. Pedig az aranyrizs semmiféle veszélyt nem hoz a környezetre - mondta a professzor. Ebben a növényben ugyanis nem történt egyéb, csak annyi, hogy elérték: azok a biokémiai mechanizmusok, amelyek minden zöld növény zöld részeiben működnek, működjenek a rizs magjában is. A mag egyik szövetében, az úgynevezett endospermiumban termel a rizs néhány milliomod gramm béta-karotint. Az átlagos rizsben eddig nem termelt. Ez egyben azt is jelenti, hogy semmi olyan genetikai változást nem hoztak létre a rizsnövényben, amely szelekciós előnyöket biztosítana számára és ami által termesztésekor bármilyen más fajt kiszorítana.
- Az ellenzők félnek például az allergiától. De, kérdezem én, amikor bekerült Európába a kivi, ami sok emberben vált ki allergiát, ki kezdte el vizsgálgatni? Vagy amikor a szilva és az őszibarack keresztezésével létrehozták a nektarint? Pedig ott aztán nem két gén cserélt gazdát, hanem nagyon sok. Senki sem tudja, hogy hány. Ez nem okozott félelmet. Az ember a különféle növények vagy állatok keresztezésével évszázadok óta gyakorolja a génmanipulációt. Amiben a mai tudósok mesterkednek, és amit az aranyrizs is képvisel, az nem egyéb, mint a gének megismerésén keresztül ennek tudatos és pontos alkalmazása - mondta Potrykus professzor.
A tudós szerint óriási erők dolgoznak a vetőmag forgalomba hozatala ellen, holott naponta hatezer gyerek hal meg a világon A-vitamin-hiány következtében. Minden második közülük kizárólag rizst eszik. Ha a háromezernek csak egy százaléka a rizs helyett, amit most eszik, aranyrizst fogyasztana, az már harminc olyan gyereket adna nekünk naponta, aki életben marad. Nagyon óvatos kalkulációval évente közel tizenegyezer életet menthetnénk meg így.
(A Kossuth Rádió Szonda című műsora nyomán)