Tévéjegyzet

Hát megkezdődött a kampány a közszolgálati tévében. És egyelőre be is fejeződött! De mielőtt valaki azzal vádolna, hogy a vágyaimat valóságként tálalom, elárulom: ez a kampány nem az a kampány, hála az égnek. (Az, sajnos, még eltart bő fél évig.) Tehát: láthattuk az A Nagy Könyv elődöntőjébe jutott tizenkét művet ajánló filmeket. S mielőtt valaki fanyalogva húzogatná a száját, gondolja csak végig: van-e ennél közszolgálatibb, hasznosabb, szívet melengetőbb műsor?
Láthattuk az ízelítő-kedvcsinálót a tizenkettekből: Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, Abigél, A kis herceg, Micimackó, A gyűrük ura, A Mester és Margarita, Tüskevár, Az aranyember, 1984, Száz év magány, Harry Potter. A félórás filmek alkotói és a bemutatást végző ismert személyiségek szeretettel és alázattal végezték feladatukat. Talán egy kivétellel: a Tüskevárt bemutató, (számomra) soha nem hallott nevű énekesnőre tévedés volt rábízni ezt a könyvet, mivel semmi köze nem volt hozzá. Az ifjú író, Gerlóczy Márton ugyan igyekezett, de ő sem kapott igazán hálás feladatot a kis herceg édesbús történetével. De a többi film mind jól sikerült, s annál jobban, minél inkább eltért a minden híres művet elérő, korábbi filmfeldolgozásoktól. Mivel ilyesmi amúgy is reménytelen lett volna.  A félórás ajánlók nem a zsugorított cselekményt mutatták be, már csak azért sem, mivel azok a nézők, akiket ez a műsor érdekel, s főleg a szavazásra is veszik a fáradtságot, többé-kevésbé ismerik e tizenkét mű tartalmát vagy legalább a többségükét. És mivel ez a tizenkét könyv java része remekmű, ráadásul igazi lelki táplálék, igen nehéz közülük választani. Így hát inkább abban segítettek, hogy rávilágítottak egy-egy összefüggésre vagy segítettek átlátni, miért is szeretjük az adott művet.
Az erős mezőnyből hadd emeljek ki három kampányfilmet. Kiválóan sikerült a Micimackó, az 1984 és az A Pál utcai fiúk, nem véletlen, hogy mindhárom film besegítette a könyvet a középdöntőbe. Alföldi Róbert zseniális ötlete volt, hogy színjátszásunk nagy öregjeivel játszatta el a Micimackót, akik valósággal lubickoltak szerepeikben. Kállai Ferenc Micimackója, Darvas Fülese, Tábori Nóra Zsebibabája s a többiek mind hihetetlen gazdagsággal töltötték meg ezt az eredendően is filozófiai alapvetést. Remek az ötlet is, hogy diliházba helyezte a helyszínt. A zenész Ákosra bízták az 1984-et, ő volt a film arca és főszereplője is. Remek választás volt, mert érezhetően személyes ügyévé vált munkája. Az alkotók 25 percben is képesek voltak érzékeltetni a diktatúrák működési mechanizmusát, a műből áradó komor reménytelenséget.
Geszti Péter tehetségének és lelkének teljes bedobásával teljesítette az igazán testére szabott feladatot. Ha Molnár Ferenc alkotása nyeri meg a végső döntőt, amire nagy esély mutatkozik, az nem kis részben az ő érdeme lesz. El tudott szakadni a számtalan korábbi filmfeldogozástól. Megláttatta a nézővel, hogy ez a gyermekregény egyben modellezi a felnőttvilágot, hogy helytállásról, felelősségvállalásról, a hazáról és Budapestről, a pesti srácokról szól, el nem avuló finom pátosszal.
Továbbjutottak: Micimackó, 1984, A Pál utcai fiúk, Abigél, Az aranyember és A kis herceg. A sorsolás balszerencséje is közrejátszott abban, hogy rosszul járt az Egri csillagok. De azok a százezrek, akik követik ezt a kiváló műsorfolyamot, ismét jól jártak.