Bástyát kapott a várfal

Nem gondolta másképp Petercsák Tivadar, a Dobó István Vármúzeum igazgatója sem, aki szerint több évtizedes álmuk vált végre valóra. A sok évszázados erősségben modern belső tereket hoztak létre, miközben a múlt örökségét sikerült háborítatlanul átmenteni a mába.
Az sem véletlen, hogy éppen Dobóról nevezték el a város jelképének számító bástyát, hiszen ő rakatta a középkori toronyhoz épített öles falakat 1549-52 között, éppen a Gárdonyi regényében megjelenített török ostromra készülve. Az egriek legnagyobb riadalmára az elhanyagolt falak 1976-ban leomlottak, s majd' egy évtizedbe telt, mire a külső szerkezetet sikerült helyreállítani. Újabb nekigyürkőzés kellett hozzá, hogy a város és a megye a Kincstári Vagyonigazgatósággal és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve belevágjon a belső rekonstrukcióba. Az ódon építmény megújítása - melynek első szakasza 1982-ben kezdődött, s második ütemét három év után idén novemberben zárták le - összesen 632 millió forintba került. A bástya ezerháromszáz négyzetméteres belső terében nemcsak kiállítás kapott helyet, de minden szükséges technikával felszerelt konferenciatermet is berendeztek. A látogató megilletődve kanyarog a csigalépcsőn a középkori hangulatot árasztó bástya belsejében, s igencsak meglepődik azon, hogy a műtárgyakra itt is modern páramentesítő rendszer vigyáz.
{p}
Egyébként a Dobó István nevét viselő múzeum az ország leglátogatottabb múzeuma, létrehozása, 1958 óta összesen húszmillió, azaz két Magyarországra való vendég kereste fel. Évente jó félmillióan koptatják a lépcsőit, idén tavasszal megkapta az év vendégbarát múzeumának járó országos címet is. Nyaranta történelmi fesztivállal, őrségváltással, vártáborokkal vonzzák a közönséget történelmünk e jeles helyére. Idén és az elmúlt évben a vármúzeum 55 millió forintot kapott a kulturális tárcától a Dobó-bástyában berendezett új állandó tárlat kialakítására.
Berecz Mátyás történész-muzeológus nem tagadja: két teljes évükbe telt, mire a kiállítás elnyerte végső formáját. A hajdani bajvívók előtt tisztelegve különleges fegyverkiállítást rendeztek be, bemutatják a hadakozás és a vadászat Szent István korától napjainkig használatos eszközeit. Mindezt egy magángyűjtemény jóvoltából teszik, az öt kontinens 61 országából származó hatszáz fegyvert egy szenvedélyes egri gyűjtő, Péterváry István adta kölcsön két évre.
- Ez olyan hely, ahol a pusztítás és a gyilkolás eszközei jól megférnek egymással. Az volna a legjobb, ha minden fegyver vitrinbe kerülne - vélte a különleges kollekció tulajdonosa. Bevallotta: neki még autója sincs, negyven éve minden figyelmét és pénzét a szamurájkardok, ördögbuzogányok és egyéb szerszámok megszerzésének szentelte. Birtokában van például egy olyan kard is, amelyet láthatott Szent István király, ugyanis bizonyíthatóan valamelyik testőre hadakozott vele. Akad ugyanakkor kalasnyikov gépkarabély és a francia idegenlégióban használt eszköz is a tárlókban.
A kiállítás érdekes hang- és fénytechnikával, térképekkel és színes ábrákkal mutatja be nemcsak a fegyverek származási helyét, de olykor még használatukat is. Hogy e tárgyak nem éppen békés bemutatásra készültek, az egyikbe belevésett afrikai mondás is bizonyítja: "E kardnak helye tokban vagy sebben van."