Putyin hozza a pataki könyveket

A református kollégium 1531-ben alapíttatott, és ettől számítják a Nagykönyvtár létezését is. Alig pihentek azonban jó száz évet a polcokon a fóliánsok, amikor az ellenreformáció üldöztetései miatt az iskolának menekülnie kellett. A diákhad szekerekre rakta a kincses könyveket, és vállalta a közös bujdosást velük együtt. Ekkor 1671-et írtak. Előbb Debrecenben találtak menedéket a tanárok, tanulók és a könyvek is, majd, amikor a császári zsoldoscsapatok ott is dúlni kezdtek, Erdélyben, Apafi Mihály szíveslátását fogadták el az üldözöttek. Előbb Gyulafehérváron, majd Marosvásárhelyen élt tovább a pataki kollégium, később Göncön, Kassán ütöttek vele ideiglenes tanyát. Végleg hazatérniük II. Rákóczi Ferenc oltalomlevelének köszönhetően, 1703-ban sikerült. A katolikus "nagyságos fejedelem" adott menlevelet a református szellemiségnek.
A gyűjtemény az 1930-as évek végén vált nagykönyvtárrá, miután a kötetek száma meghaladta a százezret. Napjainkban pedig félmillió könyv között válogathatnak az olvasók. A gyarapodással együtt szaporodtak a könyvek elhelyezésének gondjai is. Az első, I. Rákóczi György emeltette épület szűknek bizonyult, sőt a másodikat is kinőtték a könyvek. A harmadik, klasszicista terem-könyvtár 1830 óta ad otthont a gyűjteménynek, boltozatos kupolájával, freskóival méltó temploma lett a szellemnek.
Pollack Mihály tervei alapján épült, és ma már megbecsült műemlék. Falai közé nem lépett úgy be kisdiák, hogy szíve ne dobogott volna a torkában. Jómagam is több mint ötven évvel ezelőtt így osontam fel a vályúvá koptatott falépcsőkön, hogy kikölcsönözzem Jelky András kalandjait.
{p}
Nemrég ismét a homályos folyosón kalauzolt bennünket Kiss Endre József igazgató, és a sietős szívdobogás újfent a régi volt. Látogatásunk célja nem volt más, mint hogy megtudjuk, milyen könyvek kerültek a második világháború idején orosz hadifogságba, és menynyi remény van arra, hogy hazatérjenek.
A könyvek legújabb kori történetét a jó emlékezetű Újszászi Kálmán professzor hagyatkozta az utókorra. Ezek szerint az orosz városparancsnokkal, Jegorov kapitánnyal együtt meglátogatták a könyvtárat, és a Vörös Hadsereg tisztje elismeréssel tisztelgett a könyvek előtt, sőt őrséget rendelt a gimnázium kapuja elé, hogy a saját katonáitól megóvja a gyűjteményt. Korábban a legértékesebb kincseket Pestre vitték egy ládában, és a fővárosi bankok széfjeiben helyezték el őket. Ezeket az értékeket vitték aztán magukkal az oroszok egy Volga­parti, Leninről elnevezett könyvtárba. A szemétbe dobták a kollégium első anyakönyvét, és ugyanerre a sorsra jutott egy vizsolyi biblia is.
Egy orosz és angol nyelvű lista tartalmazza a zsákmány egy részét, ám ez a felsorolás hiányos, nincs rajta az a sárospataki ólengyel biblia, amely pedig a lengyelek egyik első írott nyelvi emléke az 1300-as évek tájáról, így a kódex értéke a mi Halotti Beszédünkhöz mérhető. A legenda szerint a lengyelek valamikor egy vármegyét kínáltak érte Magyarországnak... A nyomtatás őskorából való, 1500 tájáról származó dokumentumokat várnak haza, de odaát van az a biblia is, amelyet Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony saját kezűleg jegyzetelt. Visszaadásukat éppen lapzártánkkor hagyta jóvá második olvasatban is az orosz alsóház, a Duma. Remélhető, hogy a kötetek (számuk megközelíti a százötvenet) Putyin jövő év elején esedékes látogatásának idejére visszakerülhetnek Magyarországra.
A pataki könyvtár felbecsülhetetlen értékű kötetei között bolyongva szinte maguk alá temetik az embert az ismeretek. Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Comenius Amos János, az elüldözött cseh protestáns püspök iskolaszervező gondolatai sorakoznak a polcokon, eredetiben. Ha egyetlen szürkeállományba táplálnánk a tengernyi tudást, és "rákérdeznénk", talán a világ globális problémáira is érkezne válasz.
Íródik a könyvtár történelme is, mind gyakrabban felemlegetik Újszászi Kálmán érdemeit, aki negyven éven át úgyszólván a testével védte az intézményt, hogy be ne olvasszák a megyei könyvtárba. Szerencsére megmaradt annak, aminek alapíttatott: a reformáció gondolatát híven őrző szellemi katedrálisnak.