James Watt, a gőzerő-forradalmár

Vannak emberek, akik nem fegyverrel visznek végbe forradalmat, hanem olyan tudományos fölismeréssel, technikai újítással rengetik meg a világot, amelynek áldása nemzedékek hosszú sorát kísérve az egész emberi történelemre hat. Közéjük tartozott James Watt skót mérnök is, az alacsony nyomású, kettős működésű forgó gőzgép föltalálója.

KultúraValló László2006. 02. 10. péntek2006. 02. 10.
James Watt, a gőzerő-forradalmár

Néhány napja múlt, hogy kétszázhetven éve megszületett egy skót hajóács negyedik, beteges gyermekeként. Kicsi korában állandó fejfájás gyötörte, gyengeelméjűnek tartották, és nem is vették be az iskolába; anyja odahaza tanította meg írni, olvasni. Tizenévesen elveszítette édesapját. Mindeme megpróbáltatások csak növelték elszántságát és akaratát. A fiatal fiú Londonba utazott, s ott megismerkedett azokkal a gépekkel és eszközökkel, amelyek az ezerhétszázas évek közepének csúcstechnikáját képviselték. Kitanulta a szerszámok használatát, a gépjavítást, majd sikertelen vállalkozásai után végül a skóciai Glasgow egyetemén kapott műszerészi állást. Ott végre a helyére került: megbízták egy Newcomen-féle himbás gőzgép javításával, amely már kifogott egy londoni szerelőn is. A fiatalember megbirkózott a föladattal, de nem érte be ennyivel. Fejébe vette, hogy megnöveli a gép hatásfokát, ami akkor csak egyszázalékos volt. Megszállottan keresett, kutatott, tökéletesített, úgyannyira, hogy állását is otthagyta, és alkalmi jövedelmekből tartotta fönn magát. Minden gondolata a gép körül forgott - amint egyik barátjának is írta. A kitartó munka meghozta gyümölcsét: 1769-ben James Watt jóvoltából elkészült az a tökéletesített gőzgép, amelynek megjelenésétől számítja az utókor az ipari forradalom kezdetét.
Watt gőzgépe már nem levegővel működött, mint a korábbi, nyitott hengeres típusok, hanem gőzzel, amit zárt hengerbe kényszerített és nyomás alatt tartott. Ez a gőz végezte a munkát, sokkal jobb hatásfokkal, mint a levegő. Ráadásul Watt a gépet kettős hatásúvá tette: a gőz ereje váltakozva, a dugattyú mindkét oldalán hatott. (A korábbi változatban a gőz csak az egyik oldalra nyomta a dugattyút, amely csak lassan ment vissza kiindulási helyzetébe.) A gőzgép mozgásának tökéletessé tételére megalkotta a lendkereket, és hogy a gőztermelés egyenletes és biztonságos legyen, föltalálta a golyós gőznyomás-szabályozót.
James Watt 1784-re, 48 éves korára ismert és elismert mérnök lett. Ebben az esztendőben építette meg és szabadalmaztatta gőz meghajtású járművét három eltérő sebességű erőátvitellel. De ekkor már irodáját is gőzvezetékkel fűti, így őt tekinthetjük a gőzfűtés föltalálójának is. Az utókor elismerését tükrözi, hogy nevét a teljesítmény mértékegysége, a watt őrzi.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek