Tapasz lelki sebekre

Az emlékképek az emberben nemcsak emlékként rögzülnek, hanem érzelmek, hangulatok is társulnak hozzájuk. Azok, akik borzalmas, életveszélyes helyzeteket éltek át - háborús eseményeket, fegyveres támadást vagy valamilyen erőszakot -, gyakran szenvednek úgynevezett poszttraumás stressz szindrómában, ahogy a megrázkódtatás nyomán létrejövő zavarodottság tünetegyüttesét nevezik. Hónapokon, esetleg éveken át nem tudnak aludni, munkájukat nem képesek elvégezni, mert újra és újra átélik a velük történt borzalmakat, ugyanakkor a való élet dolgai iránt közömbössé válnak. Mivel e kórképnek ma még sem gyógyszerekkel, sem pszichoterápiával nincs igazán hatékony gyógymódja, és mivel ezt a betegséget a szörnyű élmények okozzák, a kutatókban felmerült, hogy az ilyen emlékeknek az érzelmi súlyát, szörnyűségét kellene tompítani. Így derült ki, hogy az említett szívgyógyszer erre alkalmas lehet, mégpedig azért, mert blokkolja szervezetünk egyik stresszhormonjának, a nor-adrenalinnak a hatását. És mivel ez a hormon befolyásolja, hogy egy-egy emlék milyen felfokozott érzelmi súlyt kap, a gyógyszer hatására ez megváltozhat. A beteg továbbra is emlékszik, hogy hol, mikor és mi történt vele, de nem rázzák meg olyannyira az emlékek, a felidézésükhöz társuló érzelmek megszelídülnek, közömbösebbé válnak. Az eredmények hatására olyan kutatások indultak, hogy célzottan találjanak ilyen "memóriaszelídítő" szereket, ne csak mintegy mellékhatásként érvényesüljön jótékony szerepük.
A New Scientist című ismeretterjesztő folyóiratban máris vita indult.  Vannak, akik attól tartanak, hogy ezek a gyógyszerek gátolják majd a bűnüldözést: az elkövetők például becsaphatják a hazugságvizsgáló gépeket, hiszen lehet, hogy ilyen készítmény hatására maguk is elhiszik, hogy semmi nem nyomja a lelküket. (megnyugtatásul: ilyen gyógyszerek egyelőre nem léteznek, a cikkben szereplő szívritmus-szabályozó csak az emlékekhez társuló érzelmeket módosítja.) Bánki M. Csaba pszichiáter a Magyar Rádió Szonda című műsorában elmondta, hogy ő nem osztja az ellenzők aggályait. A gáztól az elektromosságon át rengeteg olyasmi van az életünkben, amit lehet rosszhiszeműen is használni, a tudománynak azonban az a dolga, hogy megtalálja ennek "ellenszerét", azaz az új gyógyszerekkel együtt megleli majd azt is, hogy a visszaélés veszélyeit hogyan lehet kivédeni. (Az autókhoz is feltalálták a légzsákot és az ABS-t.) Az esetleges veszélyek tehát szerinte nem indokolják, hogy ne próbáljanak meg ilyen gyógyszerekkel segíteni a betegeken. Mások azzal érvelnek, hogy ezek a készítmények kiölhetik az emberből a bűntudatot, és ez csökkentheti az erkölcsi érzéket. Bánki M. Csaba ezzel sem ért egyet. Szerinte a bűntudat nem teszi az embereket jobbá, a túlzott lelkiismeret-furdalás agresszivitást vált ki, ezért az embert megbénító, sarokba szorító bűntudat sok rossznak a forrása, és kezelése igenis orvosi feladat.
(A Magyar Rádió Szonda című műsora nyomán)