Vásott kölyök bosszúja

Regős Bendegúz, az otthonról kicsapott tehénpásztor fiú bölcsen látja a világ ügyes-bajos dolgait, s állítja: "Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent a visszájára fordítok." Bendegúz, az ékes tájszólással és józan paraszti ésszel megáldott vásott kölyök ezzel a mondással, szerepbeli habitusával emberek milliói számára vált fogalommá. Árkosi Árpád rendező jó érzékkel fogta meg a darab lényegét. Nem félt nagyot álmodni a film után, amelyben nem kisebb személyiségek kápráztatták el a közönséget, mint Koltai Róbert, Haumann Péter, Horváth Teri, Pécsi Ildikó. A debreceni színészek produkciója vetekszik a filmbéli szereplők alakításával, úgy, hogy nem törnek nagy hírű kollégáik helyére.
Az előadáshoz, remek elgondolással, a Vojtina Bábszínház művészeit és Pályi János bábszínész-rendezőt hívta segítségül Árkosi. Az ő feladatuk az volt, hogy az épületen, a tisztaszobán kívüli történéseket miniatűr, de élethű bábokkal játsszák el. A padláson bábként ténykedő szereplők ügyes fordulattal, rendezői bravúrral perceken belül mindenkor emberként lépnek vissza a falusi ház ajtaján. Mellesleg éppen ettől eredeti és sajátos a debreceni produkció. Kiváló a kettős gyermekszereplő-választás Kiss Balázs és Jéger Zsombor személyében.
A darabban több ponton is népi bölcsességekre, tanulságos felismerésekre kapjuk fel a fejünket, egyet azonban utólag sem értünk. Azt, hogy Rideg művében miért a szegény ember tol ki a szegénnyel? Csak heccből? Vagy a megkeseredett kamasz bosszúja okán, aki nem bírja elviselni a felnőttek kacifántos, hazugságoktól sem mentes világát? Vagy azért, mert a hatalmaskodókkal úgysem tudna elbánni egy tehénpásztor fiú, és elszenvedett sérelmeit a hozzá hasonló szerencsétleneken veri le?
Az Indul a bakterház töretlen népszerűségének titka vélhetően az odamondogatásokban, a groteszk humorban, a szókimondó őszinteségben, az ízes tájszólásban keresendő.