Ágyúval verebekre

Az allergia nem egytényezős jelenség, igen hosszú a kiváltó anyagok, okok és körülmények (rizikótényezők) listája, ami kultúránként, táplálkozási szokásonként, földrajzi régiónként is különböző. E megállapítást dr. Nékám Kristóf allergológus tette, mint a Mindentudás Egyeteme legutóbbi előadója, aki szerint e rendellenesség kialakulásában az életvitelnek fontosabb szerepe van, mint a közvetlen környezetnek. Példaként említette, hogy az iparosodott nyugati országokban mindenütt lényegében egyforma mértékben nő az allergiások száma (jelenleg 25-35 százalék közötti), ugyanakkor Afrika azon országaiban, ahol nincs ipari terület, a lakosságnak csak egy-két százaléka allergiás.
Beszédes tanulsággal szolgál a jelenség összetettségéről az a fölmérés, amelyet a Németországba áttelepült török családok körében végeztek. Ezzel kapcsolatban Nékám Kristóf hangsúlyozta, hogy Törökország kevéssé iparosodott részein jóval kisebb az allergiás megbetegedések száma, mint Németországban. A vizsgálati eredményeket elemezve kiderült, hogy a Németországba érkező török népesség 5-7 év alatt kétfelé vált. Az egyik úgymond megmaradt töröknek: nemzetének hagyományát követte étkezésben, öltözködésben egyaránt. A másik társaság integrálódott, azaz átvette a német közösség szokásait. Az összegzésből kiderült: a török közösségen belül maradtak között alig valamivel nőtt az allergiások száma, viszont az integrálódott törökök körében az allergiás megbetegedések gyakorisága 5-7 év alatt megközelítette a német lakosság körében létező arányt.