Anyanyelvi őrjárat

Az a néhány hete bevezetett új módszer, hogy olykor egyetlen rovatcikkben több olvasó kérdésére is válaszolok, fényesen bevált. Az olvasó továbbra is kérdez, a nyelvész pedig ilyenkor örül, hogy még több érdeklődőnek a kívánságát tudja teljesíteni. Ezúttal is friss, az elmúlt néhány hétben érkezett, s nemcsak a kérdezőt, hanem megítélésem szerint másokat is érdeklő kérdésekre válaszolok.
Horváth Gyuláné olvasónk Érdről küldte a következő kérdést: "Tanulni soha nem késő, ezért szeretném megtudni, hogy miért írjuk és mondjuk így: Hősök tere, Örs vezér tere. A többi tér csak egyszerűen tér."
Még ha csak Budapest tereire gondol is, akkor is téved, ha csak ezzel a kettővel számol, hiszen van Harminckettesek tere, Magyar jakobinusok tere, Rózsák tere is. Ezek az elnevezések mindjárt árulkodnak is keletkezésük okáról. Ezek nem puszta megnevezések, mint amilyen a Deák Ferenc tér vagy a Rákóczi tér. Ezek többes számú birtokos szerkezetek. Ha a birtokos személyjellel ellátott tere helyett a tér szerepelne bennük, hibásnak éreznénk őket. Hősök tér? Magyar jakobinusok tér? Rózsák tér? Ezek az elnevezések csikorognak, mint a kenetlen szekér. Az Örs vezér tere elnevezés egy kicsit más. Ez bátran lehetett volna Örs vezér tér is. Hogy mégis Örs vezér tere lett, annak alighanem az a magyarázata, hogy van néhány hasonló jellegű, bár nem tere, hanem útja kiegészítő tagú elnevezésünk (Árpád fejedelem útja, Ond vezér útja stb.), s ez azok mintájára született.
Dr. Török Gáborné szegedi olvasónk az esély szó használatáról ír a következőképpen: "Néhány meteorológus szájából nemegyszer hallhatunk ilyen előrejelzést: "A nap folyamán erős széllökésekre van esély", "Az ország déli részében kiadós jégesőnek is megvan az esélye". Szerintem esélyről csak akkor beszélhetünk, ha az, amire esély van, jó nekünk. Ha heves szélvihar vagy jégverés is várható, nem ennek esélyéről kellene szólni!"
Nagyon hasznos megjegyzés! Gazdag nyelvünk valóban számos más, alkalmasabb, ügyesebb megoldást is kínál számunkra: erős széllökésekkel is számolnunk kell, erős széllökések is lehetségesek, erős széllökéseknek is megvan az eshetőségük, erős széllökések is várhatók stb. Megjegyzem azonban, hogy itt nem valamiféle új keletű pontatlanságról van szó, hanem éppen ennek ellenkezőjéről! Az utóbbi évtizedekben alakult, illetve alakul ki az a fajta hasznos megkülönböztetés, hogy esély szavunkkal elsősorban olyasminek a lehetőségére, valószínűségére utalunk, aminek elnyerése, megszerzése előnyös, kedvező a számunkra, míg a nemkívánatos dolgok esetleges bekövetkeztét inkább az eshetőség, lehetőség szavakkal jelezzük. Olvasónk levele segíthet bennünket ennek tudatosításában.
Szenti András olvasónk írja Hódmezővásárhelyről: "Nálunk, a helyi rádióban szokásos a "Szív küldi" üzenet, amely legtöbbször házassági évfordulóhoz kötődik. Gyakran így szerkesztik az üzenetet: "X. Y.-nak ötvenedik házassági évfordulójára...". Érzésem szerint ez úgy értődik, mintha ötvenszer kötött volna házasságot. Nem az volna a helyes forma, hogy "házasságának ötvenedik évfordulójára"?"
Az olvasónk által ajánlott változat is jó, sőt annyival még jobb is, hogy még ha akarnánk, akkor sem érthetnénk félre. De az általa elmarasztalt formát sem kell már eleve hibásnak tekintenünk! Úgy kell értelmeznünk a szöveget, hogy benne az ötvenedik sorszámnév nem a mellette álló egyetlen szóra, hanem a kéttagú kifejezésre, a házassági évforduló-ra vonatkozik!