Pokolbéli fúria

A szépség és a szerelem istennőjéről elnevezett, felhők borította égitest sokáig kedvenc helyszíne volt a sci-fi történeteknek. A csillagászok tudták, hogy méretét, tömegét tekintve ez a bolygó hasonlít legjobban a Földre. Fénye, mely holdtalan éjszakán még gyenge árnyékot is vet, évszázadok óta segíti a hajósokat. Nem csoda hát, hogy e női égitest az űrkutatás hajnalán, a hatvanas-hetvenes években még legalább annyira érdekesnek tűnt, mint a Mars.
1962 fontos év a bolygó kutatásában: négy hónapos út után az amerikai Mariner-2 űrszonda elsőként eléri a Vénuszt, s közvetlen közeléből adatokat küld. Mellesleg ez az első alkalom, hogy egy ember alkotta eszköz méréseket végez egy másik bolygó környezetében. Ekkoriban dúl a verseny a nagyhatalmak között, a Szovjetunió 1961 és 1983 között a Venyera programban 15, a bolygóról elnevezett szondát indít a Vénuszra. 1970-ben a Venyera-7 végre leszáll, s bár egy órával a landolás után az összeköttetés megszűnik, mégiscsak ez az első űrszonda, amely adatokat közvetít a Vénusz felszínéről.
És ahogy az egymást követő szondák radarjaikkal feltérképezik a felszínt, s a leereszkedő műszerek egyre több adatot küldenek haza, úgy lesz a csábító, fiatal lányból egyre inkább pokolbéli fúria. Kiderül, hogy a Vénusz felszínén 470 Celsius-fok a hőmérséklet, a légnyomás pedig kilencven-százszorosa a földinek. A túlnyomórészt szén-dioxid légkörben kénsavfelhők úsznak, a szelek pedig olyan tempóban száguldanak, hogy négy nap alatt megkerülik a bolygót. Nem éppen édeni állapotok...
Talán ezért is lanyhult egyre a kíváncsiság. Egyre kevesebb szonda indult a bolygóhoz. Utoljára, 1990-ben az amerikai Magellan, amely négy év alatt részletes radartérképet készített a Vénuszról.
Több mint tíz év óta viszont szünetel a kutatás. Most azonban végre célba ért a Venus Express. A szonda, amelyet 14 nemzet, köztük Magyarország fejlesztői készítettek, a következő két évben a Vénusz körül keringve, minden eddiginél fejlettebb műszereivel vizsgálja majd ezt a furcsa, érdekes bolygót, a sűrű légkör szerkezetét, mozgásait, kémiai összetételét.
(A Kossuth rádió Szonda című műsora nyomán)