Anyanyelvi őrjárat

Legutóbb hat-nyolc héttel ezelőtt tettem közzé e rovatban olyan cikket, amelyben egyszerre több olvasói levélre is válaszolok. Ilyen jellegű írásaimnak efféle címeket szoktam adni: Az olvasó kérdez, Levelesláda, Kérdezz-felelek (mint most) stb. Akkor történetesen ezt a címet adtam cikkemnek: Postabontás. Nos, az újabb kérdések közül az egyik éppen magára a címre vonatkozik. Feltevője, egy kiskőrösi olvasónk ezt írja a címről: "Miért postabontás? Engem nagyon zavar ez a cím, hiszen nem a postát bontják, hanem a leveleket. Szerintem a levélbontás helyesebb volna!"
Ötletes kérdés, ugye? És nem is logikátlan, hiszen a posta szóról nem a levelek jutnak eszünkbe elsősorban, hanem magának a postának az intézménye, ráadásul pedig míg a levélbontás egyértelműen levelek felbontására utal, a postabontás-ról akár egy postafiók, kisebb postahivatal lebontására, megszüntetésére is gondolhatnánk De ebből az agyafúrt okfejtésből mégsem az következik, hogy olvasónkkal egyet kell értenünk, már csak azért sem, mert levélbontás szavunk nincs - legalábbis széles körű használatáról nincs tudomásunk -, postabontás ellenben van. A szó legújabb értelmező szótárunk szerint (vállalatnál, intézményben) az érkező postai küldemények szétosztását jelenti. Az én postabontásom többé-kevésbé hasonlít ehhez: alkalmanként átnézem az olvasóktól, hallgatóktól stb. hozzám érkező, nyelvi vonatkozású küldeményeket, s a kellő, illetőleg megfelelő helyen hozzászólok, válaszolok, véleményt nyilvánítok. Nálam ez az ún. szétosztás. Itt, ebben az esetben is.
György Csaba levélírónknak a példaértékű szóval kapcsolatban van figyelemre méltó kérdése. Ezt írja: "Lehet-e egy ember példaértékű? És egyáltalán: mi a különbség, illetőleg van-e különbség a példaértékű és a példás szó között? Ezt nem tudtam magamnak megmagyarázni!"
Nem csodálom, hogy nemigen tud különbséget tenni köztük, mert még elég kevés idő telt el ahhoz, hogy efféle különbség kialakulhasson. 2003 előtti értelmező szótárainkban a példaértékű még nem szerepel címszóként. De azt bátran kimondhatjuk, hogy a régebbi szónak, a példás-nak mindenképpen van legalább két többletjelentése a példaértékű-höz viszonyítva. Az egyik többlet az, hogy a különféle iskolarendszerekben elő-előfordul magatartást, magaviseletet jelölő osztályzatként is, a másik pedig, hogy nemcsak 'jó példaként szolgáló', 'példaképnek tekinthető' értelemben használhatjuk, hanem 'elrettentő példát adó' jelentésben is, többek között a példás büntetés kifejezésben. Arra viszont nemigen tudok válaszolni, hogy lehet-e személy is példaértékű, sőt ugyanez a kétely a példás-sal kapcsolatban is bennem van. Úgy vélem, mindkettő inkább csak eljárás, magatartás, megnyilatkozás, dolog jelzőjeként természetes, személy jelzőjeként nem eléggé.
Végül Halmágyi Tünde levélírónk kérdésére válaszolok, röviden. A kérdés: "Honnan ered ma oly divatos pasi szavunk?" - A pasas szóból, annak becéző formájaként, az pedig  a még korábbi, a XIX. század elején felbukkanó pasasér változatból. Ez utóbbi nem más, mint az 'utas, utazó' jelentésű francia passager, illetőleg német Passagier átvétele. Néhány éve részletesen is volt szó róla e rovatban. A pasi divatja azonban azóta még tovább erősödött, olyannyira, hogy már pasizik igei származéka is van 'nő> bizalmas, gyakran szerelmi kapcsolatot teremt (több) férfival' jelentésben. Hja, a divat nem ismer határokat!