Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Amikor 1969 nyarán Neil Armstrong és Edwin Aldrin, az Apollo-11 amerikai űrhajó asztronautái az emberiség történetében először léptek a Hold felszínére és ott kétórás felfedezőutat tettek, űrhajósruhájuk (a szkafander) szürkére színeződött az égitest porától. Ugyanezt tapasztalta az őket követő további tíz űrhajós is, aki 1969 és 1972 között a Holdra lépett. Majd amikor visszatértek a leszállóegység, a holdkomp belsejébe, meglepődve érzékelték, hogy űrruhájuknak égett puskaporszaga van.
Ez a tény mindeddig nem kapott nagy nyilvánosságot, ami érthető, hiszen eltörpül a holdra szállás egyéb tapasztalatai mellett. Most azonban eljött az ideje annak is, hogy - eddigi vizsgálódásai összegzéseként - az amerikai Tennesse Egyetem egyik tudósa, Larry Taylor tanulmányt jelentessen meg a holdpor jellemző tulajdonságairól.
A kutató és csapata egy lehetséges magyarázattal állt elő az égitest porának szagáról, illetve a por keletkezéséről, összetételéről, amit részint az űrhajósok tapasztalatai, részint pedig a Holdról hozott por- és kőzetminták vizsgálata alapján alkotott meg. A tanulmány szerint a holdpor mintegy felét szilícium-dioxidból álló mikroszkopikus méretű üvegcseppek teszik ki. Légkör híján a Hold felszínét folyamatosan parányi kozmikus részecskék (mikrometeoritok) bombázzák. (Ahol egy ilyen részecske becsapódik, ott - az ütközés hatására - a hőmérséklet akár 2000 Celsius-fokra is fölemelkedhet.) A becsapódás, illetve a nagy hő hatására az égitest anyaga nemcsak hogy megolvad, hanem egy része pára állapotba kerül, és az alkotóelemek atomjaikra esnek szét. Mivel ez a pára főként vas-oxidot és szilícium-dioxidot tartalmaz, ebből vas-, szilícium- és oxigénatomok válnak szabaddá. A hőmérséklet csökkenésével az atomi párafelhő lecsapódik a holdpor szemcséire, így alakul ki a szilícium-dioxid üvegbevonat, ebben pedig néhol a vegytiszta vasszemcse. Ez a magyarázata annak, hogy bizonyos holdporminták mágnesezhetők, más minták viszont, amelyekben az üvegbevonat aránya nagyobb, és így hatástalanítja a benne lévő vas mágneses tulajdonságát, nem.
Ismeretes azonban, hogy a laboratóriumban vizsgált, a Holdról származó por- és kőzetmintáknak nincs szaguk. Az űrhajósok ezt a bizonyos szagot csak akkor tapasztalták, amikor poros szkafanderüket levetették a holdkomp kabinjában. A kutatók magyarázata szerint a holdpor kölcsönhatásba (kémiai reakcióba) került a kabin (földi) légkörét alkotó oxigénnel és vízpárával, amelyek következtében különböző gázok váltak ki és terjedtek szét a kabin légterében, olyan szagot keltve, mint az égett puskapor.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu