Drágán vett kábulat

Bagdy György az Európai Unió ecstasy-munkacsoportjának a tagja. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben munkatársaival maga is kutatásokat folytat, és ezek is alátámasztják azokat a nemzetközi tudományos eredményeket, amelyek szerint ez a drog tartós memória- és súlyos hangulatzavarokat okozhat. A bevétel után hirtelen nagy mennyiségű szerotonin és dopamin szabadul fel az agyban. Ez a két ingerületátvivő anyag váltja ki a feldobottságot, az önfeledt boldogságot, az együttérzés képességét. Csakhogy a kellemes hatás gyorsan lecseng, és a szerotonint termelő idegsejtek hosszú nyúlványai sérülnek. A sérült sejtek nem tudják ellátni a feladatukat, következésképp minden olyan agyi működés károsodik, amelyben szerepet játszanak. Az eufória ezért letargiába, agresszivitásba és az emlékezet romlásába torkollhat. Az említett sejteknek akár húsz-negyven százaléka is tönkremehet. Hét évvel a szer bevétele után még mindig kimutatható az utóhatása.
Ugyancsak a sejtek "betegségét" tükrözi, hogy a kezdetben felfokozott cukoranyagcsere három hét után nagyon visszaesik. Ennek oka, hogy a felajzott sejtek valósággal falják a szervezetben a cukrot (glükózt) és az oxigént. Szervezetünk elsősorban az agysejteket védi minden rendkívüli helyzetben, nehogy tápanyaghiányban elpusztuljanak. Ezért kitágulnak a hozzájuk vezető vérerek, hogy elegendő táplálékot szállíthassanak. Ámde az ecstasynak az eddigiektől független, másik hatása, hogy összehúzza az agyi ereket. Így hiába erőlködik a szervezet, az érzékeny idegsejteket nem tudja megvédeni.
A kemény ecstasyfogyasztók mintegy háromnegyedét érik idegrendszeri károsodások, s az európai népesség öt-tíz százaléka úgy veszélyeztetett, hogy nem is tud róla. A drog hatóanyagának elbontásáért felelős enzim ugyanis náluk örökletesen rosszul működik, s így bennük akár egyetlen tabletta is előidézheti a hosszú távú, súlyos elváltozásokat.
(A Kossuth rádió Szonda című műsora nyomán)