Másság a termesztésben

A biotechnológiai ipar azt hirdeti, hogy a genetikailag módosított növények bámulatos dolgokra képesek: nagyobb a hozamuk, kedvezőbb a tápértékük (például több vitamint tartalmaznak), és olyan mostoha körülmények között - aszályos, szikes földeken - termeszthetők, ahol más kultúrák nem élnének meg. Ezzel szemben a jelenleg piacon lévő GMO-növények képesek lebontani és ezzel együtt magukba építeni a gyomirtó szereket, aminek hatására növekszik a belőlük készült élelmiszerek szermaradványa. Sőt már olyanok is akadnak köztük, amelyek maguk termelik meg a rovarirtó szereket, így nem kell permetezni őket (például kukoricabogár ellen). E növények nagy mennyiségű mérgező hatóanyagot juttatnak a környezetbe, veszélyeztetve a talajbaktériumok és más élőlények létezését. Ez a hatóanyag bekerülhet élelmiszerekbe is, és nem tudni, hogyan hat az emberi egészségre.
Erre a napjainkban oly időszerű problémára hívja fel a figyelmet Pusztai Árpád és Bardócz Zsuzsa az A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága című új könyvében. A szerzők a téma avatott szakemberei. Pusztai Árpád a skóciai Rowett Kutatóintézetben foglalkozott biotechnológiai kutatásokkal. Egy brit televíziónak nyilatkozott a génmódosított élelmiszerek veszélyességéről, ami nagy vihart kavart a kilencvenes években. A magyar kutatót felfüggesztették állásából, ugyanakkor sok zöldszervezet kezdte követelni az ilyen termékek betiltását vagy megjelölését. A szerzők most megjelent könyve nem mond sommás ítéletet, ehelyett a jelenlegi kutatási eredmények birtokában tárgyilagos képet próbál adni a ránk leselkedő veszélyről. Amíg ugyanis nem végeznek el minden olyan vizsgálatot, kísérletet, amelyek egyértelműen megnyugtatnának bennünket, szükséges az elővigyázatosság.
Sokan aggasztónak tartják, hogy a genetikailag módosított növényeket, különösen a gyógyszer-alapanyagot adókat, a szabadban termesztik. Fennáll ugyanis annak veszélye, hogy virágporuk eljut a hagyományosan termesztett növényekre, és elkerülhetetlen lesz hatóanyagaik beépülése más élelmiszerekbe is. Erre már volt is példa, és az amerikai mezőgazdasági minisztérium nagy összegű bírságot szabott ki az egyik szántóföldi kísérletet végző cégre, mert biológiailag aktív anyagokkal szennyezte a környezetet, az élelmiszernövényeket. Ez egyelőre még csak kísérleti parcellákon zajlik - de mi lesz akkor, ha a génmódosított növényeket nagyban kezdik termelni, ahogy azt az Egyesült Államokban tervezik? Sok hasonló kérdés megválaszolatlan marad a Természetesen Alapítvány által kiadott könyvben, melynek legfőbb célja a fogyasztó felvilágosítása.