Muslicák súlytalanságban

A kis gyümölcslégy örökletes anyagát tekintve meglepően hasonlít az emberre, az ismert emberi genetikai betegségekért felelős gének mintegy hatvan százaléka megtalálható benne, és a szervezetét felépítő fehérjék felének van emberi megfelelője. Ezért vele sok emberi betegség és élettani állapot modellezhető, nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben a genetikusok egyik legkedveltebb modellállata lett.
Az amerikai űrkutatók most arra kíváncsiak, hogy a súlytalanság hatására hogyan változik meg a muslicák örökítőanyagában a gének működése és hogyan módosul a vérükben lévő immunsejtek működése. A muslicák vizsgálatából kapott eredmények alapján valószínűleg következtetni lehet arra, hogy ezek a folyamatok hogyan játszódnak le az emberben. Mindkét jelenségre nézve vannak már korábbi adatok. Emberi vesesejteket a súlytalanság állapotában tenyésztve például azt találták, hogy bennük legalább ezer gén működése megváltozik. Ismert az is, hogy az űrhajósok immunrendszere az űrben rosszabbul működik, azaz, ha "odafönt" megbetegszenek, nehezebben gyógyulnak meg, mint a Földön.
A Discovery muslicapetékkel indult útnak, a peték a repülés során lárvákká alakultak, majd az űrállomáson tovább fejlődnek. Az űrhajósok nyolc-tíz nemzedékből vesznek mintát, hogy a Földre való visszatérés után megvizsgálhassák. A rovar vérének, immunrendszerének változásait magyar gyártmányú vegyszerekkel elemzik. És hogy a NASA-nak miért van szüksége magyar készítményekre? Azért, mert, mint ahogy Andó István, a MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének munkatársa a rádió Szonda című műsorának elmondta, azok eredeti szegedi tudományos eredmények alapján születtek és a világon egyedülállóak. Az amerikai űrkutatók, akik igazán a legmagasabb technológiai színvonalat képviselik a világon, Andó Istvánék segítsége nélkül nem tudnák hathatósan vizsgálni a muslicák immunrendszerét.
(A Kossuth rádió Szonda című műsora nyomán)