Bolygóhalász magyarok

Előrebocsátjuk, hogy címünk némi pontosításra szorul. Egyrészt mert az űr végtelenjében nemrégiben föllelt űrobjektum egy exobolygó, azaz nem a mi naprendszerünk része, hanem egy azon kívül lévő, távoli, a mi Napunkhoz hasonló csillag körül keringő égitest. Másrészt mert ez az újdonság nem csak a mi érdemünk, amerikai kutatóknak is részük van megtalálásában. Az viszont tény, hogy az együttműködésből egy új égitest észlelésével gazdagodott a tudomány.

KultúraValló László2006. 09. 22. péntek2006. 09. 22.
Bolygóhalász magyarok

A nevezetes bolygót a Magyar Automata Teleszkóphálózat Arizonában és a Hawaii-szigeteken fölállított kisméretű, de igen nagy égterületet belátó (amerikai tulajdonú) távcsöveivel találták meg, amellyel már három éve nyomon követik a fényesebb csillagok fényváltozásait. A fölfedezés a jelenleg az Egyesült Államokban dolgozó Bakos Gáspár vezette amerikai-magyar kutatócsoport érdeme, része van benne Kovács Gézának, az MTA Csillagászati Kutatóintézete munkatársának is, mégpedig az általa kifejlesztett keresőszoftverek révén. Mert exobolygót fölfedezni egyáltalán nem egyszerű dolog. Mint kiderült, a keresőprogramok százezer csillag fényét elemezték, míg végre azonosíthatták a HAT-P-1b-re keresztelt égitestet.
A kozmosz új fölfedezettje anyagi minőségét és méretét tekintve leginkább a Jupiterhez hasonlít. Sugara azonban annál megközelítőleg másfélszer nagyobb, miközben tömege amazénak csupán alig több mint fele. Ebből következően az exobolygó sűrűsége csak negyede például a vízének, azaz "könnyebb", mint, mondjuk, a parafa. Mindezek alapján a HAT-P-1b-t a csillagászok az úgynevezett felfúvódott légkörű bolygók közé sorolják, amelyek titkára, különleges fizikai tulajdonságaik nyitjára mindeddig nem sikerült magyarázatot találni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek