Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Előrebocsátjuk, hogy címünk némi pontosításra szorul. Egyrészt mert az űr végtelenjében nemrégiben föllelt űrobjektum egy exobolygó, azaz nem a mi naprendszerünk része, hanem egy azon kívül lévő, távoli, a mi Napunkhoz hasonló csillag körül keringő égitest. Másrészt mert ez az újdonság nem csak a mi érdemünk, amerikai kutatóknak is részük van megtalálásában. Az viszont tény, hogy az együttműködésből egy új égitest észlelésével gazdagodott a tudomány.
A nevezetes bolygót a Magyar Automata Teleszkóphálózat Arizonában és a Hawaii-szigeteken fölállított kisméretű, de igen nagy égterületet belátó (amerikai tulajdonú) távcsöveivel találták meg, amellyel már három éve nyomon követik a fényesebb csillagok fényváltozásait. A fölfedezés a jelenleg az Egyesült Államokban dolgozó Bakos Gáspár vezette amerikai-magyar kutatócsoport érdeme, része van benne Kovács Gézának, az MTA Csillagászati Kutatóintézete munkatársának is, mégpedig az általa kifejlesztett keresőszoftverek révén. Mert exobolygót fölfedezni egyáltalán nem egyszerű dolog. Mint kiderült, a keresőprogramok százezer csillag fényét elemezték, míg végre azonosíthatták a HAT-P-1b-re keresztelt égitestet.
A kozmosz új fölfedezettje anyagi minőségét és méretét tekintve leginkább a Jupiterhez hasonlít. Sugara azonban annál megközelítőleg másfélszer nagyobb, miközben tömege amazénak csupán alig több mint fele. Ebből következően az exobolygó sűrűsége csak negyede például a vízének, azaz "könnyebb", mint, mondjuk, a parafa. Mindezek alapján a HAT-P-1b-t a csillagászok az úgynevezett felfúvódott légkörű bolygók közé sorolják, amelyek titkára, különleges fizikai tulajdonságaik nyitjára mindeddig nem sikerült magyarázatot találni.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu