Kakuk Marci az Aggteleki Múzsák Völgyében

Az Aggteleki Múzsák Völgyében elsőként a Reneszánsz Roma Műhely Alapítvány Színházi Társulást látják vendégül.
2006. szeptember 23-án 11 órakor a művészek a Hókirálynő Meseszínpad előadásában Horváth Imre Árpád: Aki másnak vermet ás című zenés mesejátékával bűvölik el az ifjúságot; 17 órakor Tersánszky Józsi Jenő: Szidike lakodalma című zenés vígjátéka kerül színre, melynek zenéjét a világhírű jazz-zongorista, Kossuth- és Liszt-díjas zeneszerző, érdemes művész Szakcsi Lakatos Béla írta.
A Csemer Géza író, rendező által színpadra állított darab érdekessége - többek között - az élő zene: Johan János és cigányzenekara húzza a talpalávalót a vígjátékban "Zöldkakadúnak" nevezett színpadi vendéglőben.
E bűbájos, cigányokról szóló zenés játék, a világon bárhol is mutatják be, óriási sikert arat. Aki szereti a muris lakodalmakat (s ki nem?), minden bizonnyal Aggteleken, a Múzsák Völgyében is jól szórakozik majd.
Hogy miről is szól a Tersánszky-mű, azt Csemer Géza, a darab rendezője így foglalja össze:
"Volt egyszer egy kisváros, valamikor a múlt század elején. Úgy nézett ki, mint a többi: volt fényes vendéglője és sarki kiskocsmája is jó néhány. Itt élt Kakuk Marci, aki mindent tudott abból, ami a városkában történt. Tudta, hogy mikor gyűjtenek az árvák javára, mikor rendezik a tűzoltóbált. Kakuk Marci mindenféle bonyodalomba keveredett, mert előszeretettel segített nemcsak a rászorulókon, de a szerelmeseknek is, hogy szerethessék egymást, a jóknak, hogy igazuk legyen, a gonoszabbaknak, hogy bűnhődjenek...
Kakuk Marcink rokona lehetett a híres Sevilla városbeli borbély-mesternek, Figarónak. Szidike történetében, mint a város egyik cigányzenekarának nagybőgőhordozója tűnik fel. Mint rendesen, itt is dolga akadt...
Az úgy volt, hogy Szidike, a vendéglői cigányprímásék lánya feleségül ment Dongó Dani segédprímáshoz, aki az esküvő után is csak ott cincogott malacbandájával a Zöldkakadúban. Nem ment el híres apósához segédprímázni, önálló életet kívánt élni újdonsült feleségével. Nem is lett volna baj, ha Áskárá a Dani bandájából nem veszkődött volna maga is Szidikéért.
Így hát alaposan kifente fogát az anyóséknak Dongó Dani viselt dolgairól. De a Kisasszony, a Zöldkakadú kasszírnője se tudta elviselni Dani hűtlenségét, hiszen ő vezette be a szerelem rejtelmeibe a jóképű zenészfiút.
És hogy mégse lett válás a házasságból - hiába követelte a jó erény védelmében Harkocsány cigányprímásné, a nagyhangú anyós -, ez Szidike érdeme.
Mert a fiatalok joga, hogy eldöntsék életük folyását, tehát a házasság nem a szülők ügye. A ma nézője is így gondolja... Tersánszky cigányainak története ezért példa mindannyiunk számára.
És Kakuk Marci jó szórakozást kíván mindazoknak, akik maguk is így gondolják."
Az Aggteleki Múzsák Völgyében szeptember 23-án - a Reneszánsz Roma Műhely Alapítvány jóvoltából - rendkívüli kedvezménnyel tekinthetők meg az előadások: a belépődíj gyermekeknek 200, felnőtteknek 500 Ft-ba kerül.
Az Aggteleki Múzsák Völgye 2007. évi programja már készül: az alapítók világhírű előadóművészek mesterkurzusai, hangversenyek, kamaraestek, továbbá verses és prózai, zenés és táncos színházi előadások, valamint kiállítások terveit szövik.