Tigrisek végveszélyben

A tigris vadászata viszonylag könnyű, az állatot ivóhelyén könnyű csapdába ejteni. És jó üzlet is, hiszen egy hímvesszőért akár háromezer dollárt (640 ezer forint) is adnak. Egy kiló csontőrlemény körülbelül négyszáz dollárba kerül (85 ezer forint), míg egy bundáért akár ötvenezer dollárt (több mint tízmillió forintot) is fizetnek. A tigrisekkel folytatott illegális kereskedelem értéke évi nyolcmilliárd dollárra becsülhető. A tigriseknek amúgy sem kedvez a civilizáció terjeszkedése, megfosztja őket életterüktől. Ehhez párosul a mai napig virágzó üzlet, a tigrisek bőrével, illetve más testrészeivel való illegális kereskedelem, amely mögött a kínai maffia áll. Az indiai kormány már több mint harminc évvel ezelőtt betiltotta a vadászatot, de a vadőrök sokszor tehetetlenek az orvvadászokkal szemben, vagy egyszerűen hagyják megvesztegetni magukat. Kínában akár halállal is büntethető az, aki tigrisből származó terméket próbál eladni.
Ma már alig öt-hétezer vadon élő tigris található a Földön, ami a XIX. végén még meglévő jó százezres példányszámhoz képest 95 százalékos állománycsökkenéssel egyenlő! Vannak a tigrisnek olyan alfajai, amelyek az elmúlt ötven év alatt teljesen kihaltak, így például nincs többé bali, kaszpi és jávai tigris. Él még a bengáli, a dél-kínai, az indokínai, a maláj, a szibériai és a szumátrai tigris. Utóbbi a jávai sorsára juthat, ugyanis Indonéziában az esőerdők kiirtásával alig marad élőhelye. Ha nem sikerül megvédeni, kipusztulhat a dél-kínai tigris is, melyeknek száma a kutatók szerint mára húsz-harminc példányra fogyatkozott, holott az 1950-es években még mintegy négyezer egyed élt Dél-Kína erdeiben. A legszámosabb a bengáli tigris állománya, körülbelül háromezer él belőle, de helyzete ugyancsak kényes. Ha nem sikerül megakadályozni a tigrisek számának csökkenését, akkor e pompás csúcsragadozó maholnap eltűnhet a Földről.
A világméretűvé vált kereskedelem megfékezésére jött létre a veszélyeztetett növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó egyezmény, a CITES, amelyhez napjainkig mintegy száznegyven ország csatlakozott. Az egyezmény hatálya alá tartoznak a tigrisek is, mind élve, mind feldolgozott állapotban tilos velük kereskedni. A nagyragadozó elterjedési területén fekvő 15 állam (Laosz kivételével) csatlakozott az egyezményhez. A kínai gyógyszereket felhasználó országok is aláírták a dokumentumot, és együttesen kötelezték el magukat a tilalom betartására. Az orvvadászat azonban továbbra is virágzó - bár egyre kockázatosabb - üzletág maradt, mert a csempészett gyógyszerek iránti kereslet nem csökkent, sőt a tilalom miatt az árak magasabbra szöktek. A WWF 1966 óta foglalkozik a tigrisek megmentésével, a természetvédelmi világszervezetnek mostanában több mint harminc programja fut azokban az országokban, ahol tigrisek élnek, illetve amelyek a kínai gyógyszerek felhasználói közé tartoznak. Programok tucatjai és a védelemre költött dollármilliók ellenére évente mintegy 250 tigrisnek csapda lesz a végzete.