Kormánybuktató vereség Gallipolinál

A főbb lövészárkok, parancsnoki pontok, hadműveleti területek rekonstruálásával igyekeznek újraalkotni a színteret, mivel Törökország szeretne világörökségi védelmet kérni újkori történelmének e jelentős pontjára. A Dardanellák márvány-tengeri kijáratánál elterülő, festői szépségű tájon ma egy Gelibolu nevű kisváros fekszik. A környék egyébként dúskál az ókori leletekben is, amelyek a régészek szerint a közeli Trója romjaival vetekedhetnek. A katonai-régészeti ásatások bizonyára több ezer éves maradványokat is felszínre hoznak majd.
Az 1914-es év végére az európai frontokon állóháború alakult ki, százezrek hasaltak a lövészárkokban, nem mozdultak a frontvonalak. A hadban állók nem számítottak ilyesmire, már rég szó sem volt arról, hogy "mire a levelek lehullanak", mindenki otthon lesz. Más hadszíntereket kellett keresni. A briteknek például már régóta fájt a foguk az olyan stratégiai fontosságú tengerszorosokra, mint a Boszporusz és a Dardanellák, többször is próbálkoztak megszerzésükkel. Úgy ítélték meg, Törökország belépése a németek oldalán a világháborúba 1914 novemberében végre meghozta a lehetőséget. Winston Churchill, az admiralitás első lordja - a haditengerészeti miniszter - e hadműveletben konokul erőltette a tengeri akciókat meg a felkészületlen, stratégiailag megalapozatlan partraszállást, "kézi vezérléssel" mindent egymaga irányított. Az eredmény: csúfos vereség Gallipolinál, teljes kivonulás 1916-ra. Churchill nagyot bukott, magával rántva az egész kormányt, s egy ideig úgy tűnt, hogy talán egész karrierjének vége. (Mint tudjuk, nem így történt. S tanult a saját hibájából: a második világháborúban a normandiai partraszállás már iskolapéldája volt minden haderőnem összehangolásának, s így sikerrel járt.)
A hosszú habozások, majd az ezt követő önfejű döntések oda vezettek, hogy csak az angolok több mint kétszázezer embert vesztettek, sok tízezret az ausztrálok és az új-zélandiak. Állták ugyanakkor a sarat a törökök, akiket az a Mustafa Kemal pasa vezetett, aki később Kemal Atatürk néven a modern Törökország megteremtője lett. A véres csata részleteinek napjainkban már nincs különösebb jelentősége, kilencven év után az egykor szövetséges és ellenséges nemzetek tudósai együtt, békében kutatják a múltat a szépséges tengerparton elterülő csatatéren.