Málta elfeledett katakombái

A sír pontos helye is feledésbe merült, s csak úgy nagyjából emlékeztek a környékére. A felkutatására időközben tett kísérletek rendre kudarcot vallottak, s a régészek már attól féltek, hogy a történelmi értékű hely valójában megsemmisült. A máltai Kulturális Örökségvédelmi Főfelügyelet munkatársai végre megtalálták a katakombát, amely a hosszú elhanyagoltság ellenére is meglepően jó állapotban van, a sír legfontosabb díszítő elemei is érintetlenek. Különleges síkdomborművei, kőfaragványai nem mindennapi betekintést nyújtanak a szigeten élő rómaiak halállal és túlvilággal kapcsolatos hitvilágába.
A világ legismertebb katakombái Rómában találhatók, amelyek az őskeresztények életében és halálában játszottak szerepet. Ők közös kasszát létesítettek arra, hogy minden hívő, az özvegyek, árvák és szegények is méltó temetkezési helyhez jussanak, ebben a szolidaritás és szeretet vezérelte őket. Már a katakombák felépítése is jelzi, milyen fontos volt mindez az első keresztények számára. A coemeterium elnevezés nagy közös nyugvóhelyre utal, ahol az elhunytak rangtól és foglalkozástól függetlenül nyugszanak, egymást átölelve várnak a feltámadásra. A márvány- vagy kőlappal lezárt sírokon legtöbbször csak a halottak neve áll, nemegyszer még ez az egyszerű azonosítási jel is hiányzik. Más esetekben a közös hitre, Krisztusra vagy a lélek tisztaságára utaló jelképeket látunk, mint például a hal, a galamb vagy a horgony. A legtöbb katakombát kubikosok készítették, sokszor gazdag emberek magánbirtokán. Mivel a területeknek magas ára volt, további folyosórendszerekkel mentek az első alá, néha öt szintet is létrehozva. A föld alatti bonyolult folyosólabirintusok arra is alkalmasak voltak, hogy a keresztényüldözések elől menekülőknek rejtekhelyet nyújtsanak. Istentiszteleteiket, ünnepeiket is itt, elhunyt hittestvéreik szomszédságában tartották, ily módon a zsúfolt temetkezési helyeket a szentség érzete hatotta át.

Vissza a múmiákkal!
A Kanári-szigetek őslakosainak maradványait kívánja visszaszolgáltatni szülőföldjüknek egy spanyol szenátusi bizottság. Ha a parlament elfogadja a nemrég benyújtott kérvényt, akkor a Madridi Antropológiai Múzeum visszaadja a guanche bennszülöttek 1700-as években elvitt földi maradványait. A szigeteken, az antik legendák szerint a világ legnyugatibbnak vélt pontján található titokzatos piramisok eredete mindmáig ismeretlen. A szigetek őslakói a guanchék voltak. A XV. században megjelent spanyol gyarmatosítók elszállították az őslakók múmiáit, és később múzeumaikban mutogatták őket. Most már eljött az ideje, hogy a halottak békében nyugodjanak őseik földjében.