Az első mobiltelefon

Teljesen automata rendszerével megteremtette a mostani széles sávú 3G hálózatok alapját. (Ami mögött az úgynevezett IMT-2000-es mobiltelefon-fejlesztés áll, s egyszerűsített neve a 3G, azaz a harmadik generációs rendszer.) A svéd készüléket kezdetben néhány száz előfizető használta, és ez a szám a későbbiekben sem növekedett, főként a berendezés nagy súlya miatt.
Az áttörést az amerikai Motorola "téglája" hozta meg, amely 1983-ban jelent meg a piacon. Igaz, az is még több mint egy kilót nyomott, de már mozgatni lehetett, azaz valódi mobil volt. Egy töltéssel egyórányi beszélgetést tett lehetővé, és hamarosan igen népszerűvé vált. (Annak ellenére, hogy az ára több mint nyolcszázezer forintnak megfelelő dollár volt, nem tudtak annyit gyártani belőle, hogy minden igénylőnek jusson.)
Mondanunk sem kell, az első készülékekkel csak beszélni lehetett. Napjaink könnyű, kézbe illeszkedő "mobilkavicsai" esetében ez a legkevesebb. Illő, hogy a készülék minimum színes kijelzős legyen, sms-, mms-szolgáltatásokra legyen képes, lehessen vele fényképezni, videót készíteni, és természetesen zenét hallgatni.