Lendületben a bálnavadászok

A hatalmas testű állatot ma is törékeny lélekvesztőn cserkészi be az elszánt vadász, kezében a halálos fegyverrel. Elérve a bálnát a hátára ugrik, és belevágja a szigonyt. Jó esetben ez így zajlik, rosszabb esetben a bálna észleli a veszélyt, és elmenekül. A legrosszabb változatban pedig visszaüt, hatalmas farkával halálos csapást mérve a támadójára.
A fejlett nyugati országok bálnavadászai viszont biztosra mennek. Velük szemben az állatnak semmi esélye sincs, ha kilövik rá robbanófejes szigonyaikat. Ettől kezdve csak idő kérdése, hogy mikor adja meg magát; mikor emelhetik a hajó fedélzetére, ahol még azon melegében föl is darabolják.
A Nemzetközi Bálnavadászati Tanács tagjai 1985-ben határozták el, hogy megóvják a bálnákat: korlátozzák, illetve megtiltják halászatukat. Egyezményükhöz az évek során számos ország csatlakozott, s eljött az idő, amikor a halászat ellenzői kerekedtek fölül. Mindez meg is látszott a bálnák állományán, szépen gyarapodni kezdett. Mostanra ismét megváltozni látszik az irány: a téllel kezdődő új halászati idény előtt három ország is bejelentette, ismét engedélyezi a bálnavadászatot. Japán és Norvégia után legutóbb Izland bírálta fölül korábbi álláspontját. Az elhatározást tett követte: izlandi halászok a múlt héten már el is ejették első zsákmányukat, egy húsz méter hosszú barázdás bálnát.
Nem csoda, hogy megrázták magukat a környezetvédők is, akiknek minden okuk megvan az aggodalomra. Különösen azok után, hogy japán illetékesek nyilvánosságra hozták az elmúlt bálnavadászidény adatait. Eszerint a kifogott és földolgozott 853 csukabálna közül 391 nőstény volt, és 224 példány vemhes. (Tudni kell, hogy a legtöbb bálnafaj nősténye csupán háromévenként hoz világra utódot.) A japán bálnavadászok kifogtak további tíz közönséges barázdás bálnát is, kettőt vemhesen. Ami annál is szomorúbb, mert a barázdás bálnára a világ minden pontjára kiterjedő vadászati tilalom áll fönn, mivel néhány éve már a kihalás szélére került.

Tengerpusztító halászat
Az ipari méretű halászat tönkreteheti az Európát övező vizek élővilágát - figyelmeztetett a nemzetközi környezetvédelmi szervezet, a WWF. A szervezet napokban Hamburgban közzétett tanulmánya szerint például a tengerfenéken végighúzott hatalmas garnélarákfogó hálók teljesen fölbolygatják a fenék élővilágát, aminek következtében számtalan tengeri csillag, rák és más élőlény pusztul el. Fölháborító az is, ami a lepényhal és a nyelvhal halászatát kíséri.
Az ezekből álló zsákmány nyolcvan százalékát ugyanis döglötten szórják vissza a tengerbe a halászok, mert túlságosan aprónak, értéktelennek minősítik. A szervezet ezúttal is fölhívja a figyelmet a már évek óta folyó, ipari méretű, gátlástalan tőkehalfogásra, aminek következtében 1970 óta legalább nyolcvan százalékkal megcsappant a halászott mennyiség. Ha a helyzet nem változik, nem kell hozzá sok idő, hogy kipusztuljon a teljes tőkehalállomány az Atlanti-óceán északkeleti részein.