Zseni a keltetőből

A XX. század kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja ötven évvel ezelőtt hunyt el Washingtonban. Budapesten született a század elején, középiskolai tanulmányait a híres Fasori Evangélikus Gimnáziumban folytatta, ahol neves tudóstársai, Wigner Jenő és Teller Ede is tanultak. Őt is a legendás Rátz László oktatta, aki hamar észrevette Neumann különös tehetségét, és különórákat adott neki, amiért nem fogadott el pénzt, noha a bankár édesapa révén a Neumann család igen tehetős volt. Mintha csak rá szabták volna a gimnázium tanárainak pedagógiai hitvallását: az iskolában a diák ne néző legyen, mint a színházban, hanem utazó, aki a saját kíváncsiságából és a saját lábán bejárja a nagy tudósok útját.
Az ifjú Neumann János a budapesti, a berlini, majd pedig a zürichi egyetemen tanult tovább, Berlinben és Hamburgban volt egyetemi docens. Huszonhét évesen az Egyesült Államok legfiatalabb egyetemi tanára lett, miután elfogadta a meghívást, amelyet Princeton város egyetemén ajánlottak föl neki. Tudományos munkássága, a matematikában, a geometriában, a különböző számelméletekben elért eredményei köteteket töltenének meg, cikkünkben csak azokra az eredményekre szorítkozunk, amelyek a számítógép atyjává tették.
Neumann János, a már ismert matematikus 1944-ben találkozott először a számítógép egy egészen kezdetleges változatával, az ENIAC nevű géppel, amely már ezer művelet végzésére volt képes másodpercenként, és a műveleti eredménye nyomtatásban jelent meg. A gépet Hermann Goldstine mutatta be neki, ettől kezdve együtt dolgoztak vele a számítógépek fejlesztésén. Nyolc év közös munka után, 1952-ben épült meg az első Neumann-típusú számítógép a nagy-britanniai Cambridge-ben. Ez volt az IAS, amelyet a mai gépek őseként tart számon a világ (a prototípust a washingtoni Smithsonian Múzeum őrzi). Neumann János úttörő munkát végzett a számítógépek működése terén. Tőle származik a kettes számrendszer alkalmazása, a memória, az utasítások rendszere, lényegében az egész működési elv. Ő javasolta a képernyős kimenetet is a nyomtatás helyett, mivel ez gyorsabb és jobb. A mai gépek lényegében mind az általa megalkotott alapelveken működnek, csupán jóval kisebbek. (Az első számítógépek még szobányi méretűek voltak.)
Különleges képességei óriási munkabírásában, kitűnő nyelvérzékében is megmutatkoztak. Legendás volt a műveltsége, a számolási tehetsége, a memóriája. (Állítólag az első számítógépek számításait ő maga ellenőrizte a géppel egy időben - fejben!) Utolsó művében a számítógép és az agyműködés párhuzamait kutatta.
Amerikában érte a halál, az Egyesült Államokbeli Princeton temetőjében nyugszik. Budapesten és Székesfehérváron utca, a fővárosban szakközépiskola, Egerben gimnázium őrzi a nevét. Holdkrátert is neveztek el róla, 2000-ben pedig a neves brit pénzügyi napilap, a Financial Times az A XX. Század Embere címmel tüntette ki.