Debrecenbe mennek a bábok

Az ördögöt püfölő, palacsintasütős Vitéz László jól ismert, mókás alakja olyan, mintha időtlen idők óta köztünk élne és sosem öregedne. A jellegzetes báb alaposan beleivódott a magyar folklórba és bábművészetbe. A régi vásárok szájhőse alig fiatalabb alkotójánál és életre keltőjénél, a ma 82 esztendős, Kossuth-díjas ifjú (sic!) Kemény Henriknél.
"Szervusztok, pajtikáim!" - visszhangzik még ma is fülünkben a piros ruhás Vitéz László harsány hangja, akinek mókázásán több generáció nőtt fel Magyarországon s a határainkon túl. Ifjú Kemény Henriket évtizedeken keresztül láthatta a közönség a fővárosi Népligetben paravánja mögött megbúvó művészként, vásári mutatványosként, illetve a televízió képernyőjén és számos hazai és külhoni bábszínházban. Ő álmodta meg egyebek mellett Hakapeszi Makit és Furfangos Mestert a Zsebtévéből, valamint Süsüt, a szeretnivaló sárkányt.
A bábosmester családjának története önmagában felér egy kalandos mesével. Nagyapja, Korngut Salamon csizmadiamester volt, s a XIX. század második felében kezdett bábjátékkal foglalkozni, új tapasztalatokért pedig Amerikát is megjárta. A hazai városokat és falvakat elsőként végigvándorló vásári mutatványos játéka hagyománnyá vált a családban. Salamon fia, Korngut-Kemény Henrik építette fel a fővárosi Népliget első Bábszínházát, azaz a Bódét, ahogy ők nevezték a ma is álló helytörténeti emléket. A produkcióikhoz mindent a családtagok készítettek. Az apa tervezett, írt, rendezett, faragott, festett és játszott, míg az édesanya szabott, varrt és öltöztette a bábokat. Sőt, ő volt a színház pénztárosa is.
A nagy hírű Kemény család példátlanul gazdag hagyatékának korábbi vándorkiállítását, s a jelenlegi, március végéig látható időszaki tárlatát a debreceni Vojtina Bábszínház vezetői váltották valóra. Az utóbbihoz a helyszínt is a cívisváros teátruma adja. A most megtekinthető, mesés múltat idéző, varázslatos százhúsz báb, díszlet és kellék között, testközelből csodálhatjuk a jól ismert Néger zenészeket, Paprika Jancsit, Cuclifert, Popeye-t, s egyebek mellett azt a Vitéz László-figurát, amelyet kilencéves korában készített ifjú Kemény Henrik. De itt áll nagypapájának öreg munkapadja is, melyen hétköznapokon a mester pár órát még ma is alkot, alkalmanként pedig Vitéz László meséjével szórakoztatja a nagyérdeműt.
A tervek szerint a debreceni nagyerdei kultúrparkban jövőre felépülő állandó kiállítóhelyen végre együtt láthatjuk a bábosdinasztia teljes hagyatékát. A kiállítóhely életre hívásához ifjú Kemény Henrik nemcsak a családi ereklyéket, de a Kossuth-díjával járó pénzösszeget is felajánlotta. A neves família szellemi és tárgyi emlékeit a Korngut-Kemény Alapítvány gondozza. A kuratórium elnöke, Láposi Terka háromkötetes könyvében mutatja majd be a különös sorsú család életútját, mely méltán tekinthető hazánk nemzeti kincsének.