Alagúton Amerikába?

Anyagiakban mérve is elképesztő nagyságrendű vállalkozásról van szó, ami ez idő szerint 65 milliárd dollárt (12 ezer milliárd forintot) emésztene föl. Ám ha megvalósulna, a világ leghosszabb, 103 kilométeres alagútja épülne meg a Szibériát és Alaszkát elválasztó Bering-szoros alatt. Az elképzelések szerint a föld alatti átjáróban embereket és árukat szállító vonatok (esetleg még gépkocsik is) közlekednének, emellett olaj- és gázvezetékek futnának.
A nagy kérdésre, hogy ki állná a hatalmas költséget, még nincs kiforrott válasz. Befektetőket keresnek, az érdekeltek elsősorban amerikai magántőkére várnak. Lelkesítheti a jelölteket, hogy a létesítmény harminc év után garantáltan profitot termel majd. Igaz, legalább húsz esztendőbe telik, amíg az egész alagút elkészül. Megépülésével kétségtelenül közelebb kerülne egymáshoz a két nagyhatalom: Amerika és Oroszország, ami minden bizonnyal jótékonyan hatna a két ország békés egymás mellett élésére, és ezáltal az egész világra is.

Aranyért vett aranybánya
A területet, amely ma az Egyesült Államok 1 481 374 négyzetkilométer területű állama, a dán származású Vitus Bering fedezte föl 1741-ben, s minthogy az oroszok megbízásából utazott, Alaszka orosz fennhatóság alá került. A prémes állatok (közöttük főként a tengeri vidra, a coboly, a hermelin és a menyét) vadászása, illetve szőrméjük értékesítése kezdetben jó üzlet volt az oroszoknak, ám a tetemes szállítási költségek, valamint az őslakosok állandó támadásai miatt egy idő után veszteségessé vált. Így történhetett, hogy II. Sándor cár 1867-ben eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak, méghozzá igen olcsón, mai áron számolva kilencvenmillió dollárt érő aranyért. Ez igen rossz lépésnek bizonyult, már csak azért is, mert alig húsz év múltán, ahogy a térségben megtalálták az első aranyrögöket, kitört az aranyláz Alaszkában, amelynek nyomán városok születtek, aranybányák nyíltak, kikötők, vasútvonalak jöttek létre, fölvirágzott az egész térség. Nem csoda, hogy II. Miklós cárban (II. Sándor unokájában) forrt a rossz döntés miatti elkeseredés, és elhatározta, visszaszerzi a nagyapja által elkótyavetyélt területet. Így született meg benne a Bering-szoros alatt futó alagút terve, amelynek megépítésével birodalmát összeköthette volna az amerikai kontinenssel.