Csak kémcsőben sztárok

Könnyebb lenyelni reggelente néhány pirulában a jótékony hatású (például antioxidáns, azaz a szervezet öregedési folyamatait lassító) vitamint vagy növényi kivonatot, mint az ajánlott napi többszöri gyümölcs- és zöldségevéssel bajlódni. Alighanem itt van a probléma gyökere, hiszen sokan tudjuk vagy legalábbis sejtjük, hogy a friss zöldséggel, gyümölccsel nem versenyezhet a vitaminkészítmény, mégis inkább egy kapszula lenyelésével könnyű szívvel letudjuk az egészséges táplálkozást. Igen ám, de - s ezt tudományos kísérletek igazolták - amíg a kémcsőben kiváló hatást értek el a mesterséges anyagok, addig a szervezetben erre sokkal kevésbé voltak képesek. Ami nem is olyan meglepő, ha meggondoljuk, mi mindent el kell követnie a gyógyszeriparnak ezekkel az érzékeny, finom és többnyire igen bomlékony anyagokkal (például stabilizálni, tartósítani őket), hogy hónapokig, esetleg évekig elálljanak a gyógyszertárak polcain. Ráadásul készülhetnek drágább és olcsóbb (legolcsóbb) kivitelben, és az utóbbi(ak) a szervezet számára kevésbé hasznosítható alakban tartalmazzák őket. Egy érett, illatos, ízes őszibarack hatásával pedig még a legdrágábbak sem vehetik föl a versenyt. Mert a természetes formában, a táplálékkal együtt elfogyasztott vitaminok sokkalta jobban szívódnak föl és hasznosulnak, mint laboratóriumban készített változataik. Ugyanakkor a zöldségek, gyümölcsök nemcsak vitamintartalmuk, hanem sokkal inkább összes alkotóelemük (a szervezet számára szükséges) finom aránya, összhangja és egyensúlya révén hatnak előnyösen a szervezetben.
Megszívlelendő gondolat, hogy amíg a vitaminok hatásaival foglalkozó vizsgálatok ilyen ellentmondásosak, addig az egészséges táplálkozási szokásokat vizsgáló tanulmányok véleménye teljesen egybehangzó. Mi következik ebből? Például az, hogy mivel a mesterséges vitaminok kedvező hatásairól nem áll rendelkezésre kellő tudományos bizonyíték, ugyanakkor fölvetődik az ártalmas hatások lehetősége is, jobb tartózkodni rendszeres és túlzott fogyasztásuktól. Emellett pedig - az ÁNTSZ állásfoglalása szerint - a természetes táplálkozással valamennyi szükséges vitamin megszerezhető, föltéve, ha változatos, helyesen összeállított és elegendő táplálékot vesz magához az ember.

Jótékony sérülések
Régóta ismert, hogy a növényi rostok fogyasztása elősegíti gyomor- és bélrendszerünk egészséges működését. Ámde hogy ez a jótékony hatás miként érvényesül, arra csak most jöttek rá a kutatók. Kiderült, hogy az egész mechanizmus alapja a hámsejtek sérülése. Az emésztőrendszeren áthaladó rostok ezekkel a beleket borító, sérülékeny hámsejtekkel érintkeznek, horzsolják a felületüket. Sérülésük nyomán a sejtek nyálkát bocsátanak ki, ami síkossá téve a bélfalat megkönnyíti a táplálék, illetve a bélsár áthaladását a beleken. Egyúttal a nyálka védelmet is nyújt a sérült hámsejteknek.

Inkább a gyümölcs
Vajon a tablettával vagy pedig a gyümölccsel szervezetbe juttatott C-vitamin védi meg jobban a sejtjeinkben lévő DNS-t a károsító oxidációs folyamatoktól? A kérdést a Milánói Egyetem kutatói tették föl, és egy kísélettel meg is válaszolták. A vizsgálatban részt vevőkkel egy pohár narancslevet, ugyanennyi C-vitaminnal dúsított vizet, illetve cukrozott vizet itattak. (A narancslé és a vitaminos víz egyaránt 150 milligrammnyi C-vitamint tartalmazott, a cukros víz semennyit.) Három, majd pedig 24 óra elteltével vért vettek mindhárom csoport tagjaitól, és azt tapasztalták, hogy - a várakozásnak megfelelően - a két előbbi csoport vérében megnőtt a vér C-vitamin koncentrációja. Ezt követően a vérmintákat erős oxidatív hatású vegyülettel, hidrogén-peroxiddal kezelték, ami roncsolja a DNS szerkezetét. Az eredmény meglepő: a narancslevet fogyasztók vérében a DNS károsodása sokkal kisebb arányú volt, mint azokéban, akik mesterséges C-vitaminos oldatot fogyasztottak.