Hadilábon a betűkkel

A hatodikosoknak húsz, a tizedik évfolyamosoknak pedig mintegy harminc százaléka nem tud annyira olvasni, amennyire a továbbtanuláshoz szükséges volna - derül ki abból a felmérésből, melyben több mint háromszázezer diák szövegértési képességeit vizsgálták. Ezért azt tervezik, hogy a felső tagozaton újra tantárgy lesz az olvasás. Aggasztó a felnőttek körében végzett vizsgálat is: azoknak, akik már kikerültek az iskolapadból, mintegy nyolcvan százaléka gyengén teljesített. Az utóbbi két évtizedben újra növekszik a valódi analfabéták száma hazánkban.
- Mi nem olvasunk semmit - vágja ki hetykén az egri szakiskolás, mikor arról faggatom, milyen szépirodalommal találkozott utoljára. Társa a kötelező olvasmányt, Móricz Árvácskáját vette kézbe. Az iskolai könyvtárban hiába porosodnak a kötetek, a kötelezőkön kívül csak az asztrológiáról meg az állatokról szóló kiadványokat kölcsönzik ki, esetleg azokat a műveket, amelyekből mozifilm készült. A fiúk zöme csak autósújságot forgat.
- Elkeserítő a helyzet - erősíti meg Pergéné Mankovics Anikó, az egri Bornemissza Gergely Szakközép- és Szakiskola magyar munkaközösségének vezetője. Főleg a szakiskolások, azaz a jövendő szakmunkások közt jellemző, hogy az elolvasott szöveg felét sem értik. Azaz a szavakat még kibetűzik, ám képtelenek kiemelni a történet lényegét, megérteni a fogalmakat. A tanárnő szerint az oktatási rendszer hibája, hogy a gyerekeket rosszul tanították meg olvasni. Az pedig az információs társadalom jellemzője, hogy csak a képi világ dominál, így később sem gyakorolják gyér tudásukat.
Így a pedagógusok arra rendezkednek be, hogy a diákokba az órán sulykolják bele mindazt, amit föltétlenül tudniuk kell. Hangosan olvastatják őket, bár ez legtöbbjüknek lassan, akadozva megy. Otthon, önállóan pedig képtelenek megbirkózni az idegen szavakban bővelkedő tankönyvi leckékkel. A kötelező olvasmányokat előbb videón nézik meg a tizenévesek, majd átfutják a kivonatos változatot.
A kilencedikes szakiskolások jó része olyan rosszul áll a közismereti tárgyakból, hogy az egri tanárok azt tervezik, félévkor csak szövegesen értékelik tudásukat, nehogy a kicsi számok elvegyék az ifjak kedvét.
Még nagyobb baj, hogy a funkcionális analfabétának számító diákok a szakmai tárgyak elsajátítására sem lesznek képesek. Az állásközvetítők máris felfigyeltek arra, mekkora bajt okozhat, ha egy leendő szakmunkás nem ért meg egyszerű leírást. Ha például a munkagép használati utasítását nem tudja kisilabizálni, akár életveszélyes lehet a tudatlansága.