Anyanyelvi őrjárat

Tanulságos kérdéssel fordult hozzám a napokban a Szabad Föld egyik budapesti olvasója, Makra Ferenc. Idézem is leveléből az ezt tartalmazó sorokat: "Nemrégen egy női kézilabdameccset néztem a tévében. Egyszer csak arra figyelek fel, hogy a mérkőzést közvetítő riporter azt mondja (nem szó szerint): nem akarja az egyik sportoló hölgyet, X. Y.-t öregbíteni. Öregbíteni? - kérdezem, ugyanis a nyelvérzékem tiltakozik e forma ellen. Öregbíteni legföljebb a hölgy hírnevét lehetne, őt magát csak öregíteni, bár ez sem illő dolog. Ugye, igazam van?"
Igen, tökéletesen. Igaz, korábban még volt átfedés a kettő között. Balassa József A magyar nyelv szótára című, 1940-ben megjelent szótárában az öregbít-et csak utalószóként veszi fel, azaz jelentését az öregít-ével együtt így adja meg: 'öreggé tesz, öregnek mutat, tüntet fel', Ballagi Mór pedig A magyar nyelv teljes szótárában, 1873-ban feltünteti ugyan mind az öregít, mind az öregbít igét, s a 'valaminek terjedelmét, mérvét, fokát nagyobbítja' jelentést csak az öregbít szóhoz társítja, de az öregbít-nek is megadja 'valakit korosabbá, öregebbé tesz' jelentését, lényegében azt, amely az öregít-nek is sajátja. Az újabb szótárak már határozottan megkülönböztetik a két szót, úgy, ahogy levélírónk is. A két igeforma jelentésbeli elkülönülése nyelvünk gazdagodásának egyik kicsiny, de jól érzékelhető példája.
Vannak még csupán a középfok jelének kitevésében vagy ki nem tett voltában különböző szópáraink is? - kérdezhetjük. Igen, de azok még nem érték el az egymástól való elkülönülésnek azt a fokát, mint az, amelyre olvasónk hívta fel a figyelmet, számos más esetben pedig nem is merül fel a megkülönböztetés igénye. Az öreg ellentétének, a fiatal-nak például csak fiatalít származékát használjuk, a fiatalabbít nem is szerepel a szótárakban, mint ahogy az édesebbít, gyengébbít, ritkábbít sem alakult ki az édesít, gyengít, ritkít párjaként. De a hosszabbít eléggé elterjedt a hosszít mellett, hiszen valaminek az érvényességi határidejét meghosszabbítani szokás, s a labdarúgó-mérkőzések félidejének végén is hosszabbítás következik, míg a hosszít-nak inkább csak a ruhaiparban jut némi szerep a hosszított derék elnevezésben. Az ismert optikai eszközt nagyító-nak nevezzük, nem nagyobbító-nak, valamely épület megnövelésére azonban a (meg)nagyobbít szóval utalunk, például: a szomszédom egy szoba hozzáépítésével megnagyobbította a lakását. A súlyosít mellett él a súlyosbít igeváltozat is. Ám egyik exminiszterelnökünk olcsít szava már jókora vihart kavart a sajtóban, holott a szó nem is hibás, hanem a kétségtelenül ismertebb olcsóbbít-nak csupán néhány nyelvjárásunkból ismert, de létező változata.