Anyanyelvi őrjárat

Alig néhány napja kaptam dr. Török Gáborné szegedi olvasónktól azt a példás igényességgel megfogalmazott levelet, amelyből idézek néhány sort: „Mivel most van a jeles zeneszerző, Kálmán Imre születésének 125. évfordulója, nagy örömömre a televízióban és a rádióban is nemegyszer hallhattam szép dalait, többek között a Túl az óperencián kezdetűt is. Azt kérdezem kedvenc lapomtól: hol van és micsoda egyáltalán az a bizonyos óperencia?”
A remek kérdést hálásan köszönöm! Az óperencia nemcsak Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének Gábor Andortól származó dalszövegében fordul elő, hanem másutt is, főleg a népmesékben. A Fehérlófia című népmese például így kezdődik: „Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt a világon egy fehér ló.” Az óperencia a népmesékben valamilyen elképzelt, mesebeli, távoli országot, vidéket, esetleg hegyet, a tenger szóval összekapcsolva pedig tengert is jelent. Egy néprajzi folyóiratunk 1790-ből ilyen németes-latinos végződésű formáját is idézi: „az Operentziális tengereken is túl”.
A szó valójában egy német tulajdonnévből, Felső-Ausztria egykori Ober-Enns elnevezéséből, még pontosabban az Osztrák–Magyar Monarchia idejében hivatalosan használt „Österreich ob der Enns” tartománynévnek a második részéből származik. Eredetileg azt jelenti: ’az Enns folyón túl’. Az -ia végződés minden bizonnyal más ország-, illetve tartománynevek mintájára – Anglia, Dánia, Skócia, Karintia stb. – kapcsolódott a szó végéhez.
Hogy ez az eredetileg német tulajdonnév többé-kevésbé átalakulva s félig-meddig köznevesülve miért s főleg hogyan juthatott el hozzánk, magyarokhoz? Alighanem úgy, hogy az osztrák hadsereg a császári ármádiába besorozott magyar katonákat a XVIII–XIX. században gyakran vitte szolgálattételre a távoli Felső-Ausztriába. Ober Enns vagy Ob der Enns – hallhatták s bizonyára hallották is ott a magyar katonák.
S mivel számukra ez a vidék szinte a világ végén, hazájuktól szinte beláthatatlan messzeségben volt, az ő tudatukban, majd általában a nép ajkán lassan kialakult a németből kissé magyarosra, kissé latinosra formálódott óperencia szónak ’mesebeli, képzeletbeli ország’ jelentése.
Mindezek ismeretében talán még kedvesebbek számunkra – s olvasónk számára is – a Csárdáskirálynő andalító sorai: „Túl az óperencián / Boldogok leszünk.”