Könyvparádén a kínaiak

Valamikor a kilencvenes évek elején vetődött fel először annak gondolata, hogy Magyarországon is kellene nagyszabású könyvfesztivált rendezni. Persze volt honnan ellesni a kulisszatitkokat: a Frankfurti Könyvvásártól. Nem sokkal később épp az ottani nemzetközi sajtótájékoztatón jelentettük be az új üzleti és kulturális fórumunkat. De nem lett volna elegáns csak „úgy” lekoppintani a német rendezvényt, így hát „hivatalos” segítséget kértünk tőlük. És a frankfurti könyvmogulok elláttak bennünket jó tanácsokkal. A jó kapcsolat mind a mai napig tart, azzal a különbséggel, hogy most már alig van szükségünk tanácsokra, megállunk a saját lábunkon. Sőt, időközben kinőtte magát a magyar könyvfesztivál, olyannyira, hogy épp most ünnepli tizenötödik születésnapját.
Az első Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 1994-ben zajlott – nem várt sikerrel. Bebizonyosodott, hogy igény van olyan regionális könyvvásárra és irodalmi rendezvénysorozatra, amely hidat képez Nyugat és Kelet között. A „hídverésben” nagy szerepet játszottak a meghívott külföldi vendégek, akiket műveik révén sokan ismertek már, de személyesen még nem volt alkalom velük találkozni. A szervezők nem ismertek lehetetlent, évről évre világhírű írókat sikerült nekik Budapestre csábítani díszvendégnek. Óriási érdeklődés kísérte Ephraim Kishon, Kertész Imre, Salman Rushdie, Slawomir Mrozek, Robert Merle, Günter Grass, Paulo Coelho, Umberto Eco szereplését, ők maguk is szívesen emlékeznek a magyar olvasókra. Az írókon kívül minden évben díszvendégnek választunk egy országot is: jártak már itt többek közt a lengyelek, az olaszok, a franciák, a spanyolok, a kanadaiak, az idén pedig a világ legnépesebb állama, a bojkottált olimpiája révén egyébként is reflektorfényben lévő Kína képviselteti magát. Az az állam, ahol a világon megjelenő 1,2 millió új könyv 20 százalékát nyomják. A fesztiválon is gigantikus méretekben lesznek jelen: száz négyzetméteres standon több mint ötven kínai szerző művét kínálják magyar nyelven.
És ha már a méreteknél tartunk, tegyünk említést arról, hogy a könyvfesztivál új helyszínre költözött. Eddig a Budapest Kongresszusi Központban várták az érdeklődőket, akik mentek is szép számmal, tavaly mintegy hatvanezren. Évek óta visszatérő kérdés volt a szűkösség, egyértelművé vált, hogy nem lehet tovább az addigi helyen nyomorogni. Most a Millenáris Parkban tartják a könyvfesztivált április 24. és 27. között. Több mint harminc országból érkeznek kiállítók, alkotók, és legalább ötszáz hazai cég népesíti be a belső és külső tereket. Az idei díszvendég író a kortárs amerikai irodalom kultikus figurája, Bret Easton Ellis lesz, akinek művei – köztük az Amerikai pszicho, a Holdpark, A vonzás szabályai – magyarul is megjelentek. Ugyancsak díszvendégnek invitálták a német Ingo Schulzét is, Új életek című regényének megjelenése alkalmából. Rajtuk kívül szép számmal lesznek külföldiek, ugyanis a rendezvény ideje alatt adnak egymásnak randevút az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának résztvevői is, köztük a mi felfedezettünk, Dunajcsik Mátyás, akinek a JAK-füzetek sorozatban látott napvilágot első könyve.
Végül essék szó a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál jelentőségéről. Ez abban áll, hogy egyre több „kiemelt” magyar író jelenteti meg új művét erre az alkalomra. Korábban szinte mindenki az Ünnepi Könyvhétre tartogatta nagy dobását, az utóbbi időben ez is átrendeződött. Többek közt Esterházy Péter, Háy János, Temesi Ferenc, Sárközi Mátyás, Zalán Tibor, Grecsó Krisztián, Tisza Kata is a tavaszi könyvfesztiválon mutatja be legfrissebb kötetét, bízva abban, hogy nem kell nyárig várniuk, és már most felfigyelnek rájuk az olvasók. Erre egyébként lesz is mód, hiszen megszámlálhatatlan dedikálást, közönségtalálkozót, pódiumbeszélgetést, felolvasást tartanak a fesztivál idején.
Utána szusszanunk egy kicsit, aztán jöhet a következő könyvünnep.