Ismeri ön Sebestyén Márta leányát?

– Új lemeze a Semmicske énekek címet kapta. Gondolom, ez nem azt jelenti, hogy semmicske albumot hozott össze... Másrészt első korongja – Ének őrzi az időt –  címében is szerepel az ének szó. Véletlenül?
– Ratkó József Segítsd a királyt! című drámájában szerepel ez a négy sor: „Embernek ének őrzi az időt, /az tartja számon minden eleinket, /Hallgass meg egy semmicske éneket/ íve járását hallod az időnek." Ez a gondolatsor érzékletesen mondja el mindazt, amit a népdal és a népzene jelent számomra. A Semmicske énekek tehát valójában elég sokatmondóak, ha úgy tetszik, ezek is őrzik az időt. Megjelenik bennük például a szerelem ezerarcúsága, a boldog és boldogtalan menyasszonyság, rokondicsérés.

– Utóbbiakat csuvas és cseremisz népdalokkal idézi meg.
– Berecz András műfordításait éneklem, egy versszakot eredeti csuvas nyelven is előadok. Segítségükkel olyasmit is megjelenítek, ami hiányzik a magyar népköltészetből. A rokonok dicséretét például lépten-nyomon tetten érhetjük a csuvas sördalokban. Ha a csuvasok összejönnek inni, a rokonokat éneklik meg. Mert ott bizony az asszonyok is söröznek, sőt ők a sörfőző mesterek. Faluról falura látogatják a lány- és asszonypajtásaikat, sört főznek és jókat mulatnak.

– Ama népszerűséghez viszonyítva, melyet elért, nem kevés ez a lemez, vagy csupán én vagyok telhetetlen?
– Ha arra gondolok, hogy előbb is elkezdhettem volna a saját utamat járni, lehetne több. Mégis örülök, hogy számtalan jó zenésszel dolgozhattam együtt, akiktől nagyon sokat tanultam. Mindez pedig kellett ahhoz, hogy eljussak az önálló produkciókig.

– Melyek nyomán Sebestyén Márta „zenei leányának" nevezte, ami nem csupán megtisztelő, de talán megfelelési kényszert is jelenthet.
– Nincs bennem ilyen kényszer. Az Ének őrzi az időt albumon énekelte el az anya szerepét, s innen ered ez a megfogalmazás. Egyengeti az utamat, nyilvános beszélgetésekre hív, beül egy-egy koncertre, s meghívott a saját lemezére is. Olykor pedig jókat diskurálunk.

– Az autentikus népzene káprázatos nemzedékének tagja Herczku Ágival, Palya Beával, Szalóki Ágival. Mit gondol, mivel tették ennyire népszerűvé ezt a műfajt?
– A legtöbb, amit hozzátehettem ehhez: a hit, hogy ezek a dalok ötven-száz év múltán is ugyanolyan kifejező erejűek. Másrészt e dalok nem hagyományos népzenei kísérettel jelennek meg a lemezeimen és a koncertjeimen. A páromnak, „házi zeneszerzőmnek", Kovács Zoltánnak az érdeme, hogy létrehozott valamit, ami a magyarországi világzenei viszonylatban sajátosan a miénk. Ugyanez sikerült az Ágiknak és Beának is.

– Ha már „becsempészte" a férjét a beszélgetésbe, gondolom, Janka lánya sem panaszkodhat a népzenei nevelést illetően.
– December végén lesz két éves, s valóban mindennapos program, hogy éneklünk neki.

– Ez a hónap azonban nem kevésbé jól indul: a csuvas sördalokat egy fogadóba viszi.
– December 3-án a Millenáris Fogadóban tartom lemezbemutató koncertemet, melyen régebbi dalok is megszólalnak, s vendégként fellép Herczku Ági és Szalóki Ági.

– Miben különbözik tőlük?
– Azt hiszem, konzervatívabb vagyok. Palya Beával együtt ők kicsit modernebbek színpadi megjelenésben, gesztusokban egyaránt. Én igyekszem ragaszkodni a hagyományos előadók formanyelvéhez, kifejezésmódjához. Ezzel együtt én is 21. századi nő vagyok, s ezt azért a színpadon sem kívánom meghazudtolni...